Változtatni kell a megítélésen

2018.10.31. 06:40

Újra kiadták Tőkéczki László Tisza Istvánról írt kötetét

Az eredetileg 2000-ben megjelent, Tisza István eszmei, politikai arca című monográfiát most a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány adta ki.

Tisza István egykori miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából újra kiadták a januárban elhunyt Tőkéczki László történész Tisza Istvánról írt kötetét, a könyvet kedden mutatták be Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

Schmidt Mária, az intézmény vezetője, a XX. Század Intézet főigazgatója köszöntőjében elmondta: a kötet „közel hozza” az olvasóhoz Tisza Istvánt, a gondolkodót, a politikust, az államférfit,

az embert, akinek szilárd erkölcsi tartása volt, és aki ezekhez minden körülmények között ragaszkodott.

Olyan személyiséggel ismertet meg a könyv, amely méltán tart igényt megbecsülésünkre, ezért nem csoda, hogy a 2000-ben megjelent első kiadás elfogyott – fűzte hozzá.

A főigazgató felvetette, érdemes végiggondolni, miért gyűlölték Tiszát már kortársai is, és miért nem tudott ebből a negatív megítélésből az elmúlt 30 évben sem kikerülni.

Mint mondta, ennek az lehet az oka, hogy Károlyi Mihályt a baloldali történelemszemlélet egyfajta origónak tekinti, ugyanakkor annak, hogy Károlyi megítélése pozitív maradhasson, előfeltétele, hogy Tiszát „lerántsák a porba”, és az „ősmaradiság” képviselőjének állítsák be.

Gróf Tisza István miniszterelnök. Benczúr festménye után.
Fotó: keptar.oszk.hu

Emellett – tette hozzá – 1945-1990 között az emberek minden nap megtapasztalták a szabadság hiányát.

Tisza István idején viszont a szabadság minden formája virágzott Magyarországon, ezért kellett Tisza Istvánt olyan negatív jelzőkkel körülbástyázni, mint feudalizmus, reakció, maradiság – mondta Schmidt Mária.

„Egy szétesett kornak a végén, a szétesés utolsó pillanatában érte őt a halál,

amit nagy valószínűséggel azért is vállalt, mert tisztában volt azzal, hogy a szétesés végén keletkező újban az ő szerepe nem tud meghatározó lenni” – fogalmazott a történész.

A főigazgató megjegyezte: halála előtt Tőkéczki László gróf Andrássy Gyula monográfiáján dolgozott, ez a kötet a tervek szerint jövőre jelenik meg.

A Széchenyi-díjjal kitüntetett Tőkéczki László történész budapesti otthonában 2017. május 9-én.
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke arról beszélt: hiába szolgálja az emberek javát a kormányzati politika, bűn lenne, ha eközben nem törlesztenék a „szellemi adósságokat”, mint például Tisza István megítélésének megváltoztatása.

Balog Zoltán szerint Tisza István annak a protestáns, ezen belül is református közéletiségnek a megtestesítője, amely Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel indult, és amely – a miniszterelnöki biztos reményei szerint – a 21. században sem ér véget.

Mint mondta,

Tisza Istvánnál a szolgálatnak és a felelősségnek transzcendens megalapozottsága volt,

és a néhai miniszterelnök tetteit nem lehet megérteni anélkül, hogy ne tudnánk az ő nagyon mély, predestinációs hitéről.

Szavai szerint a predestináció (eleve elrendelés) ősi keresztény igazság, amely nagyon mély gondviselés-hitet jelent, azt, hogy nem véletlenül vagyunk a világon, és olyan célra, élettartalomra teremtett a teremtő, amit csak mi tudunk végig vinni, és kötelességünk is azt végig vinni.

Balog Zoltán kifejtette: Tisza István végig ebben a hivatásetikában élte az életét, és „úgy vette magára a halált”, hogy arra gondolt, elvégezte, amit el tudott végezni.

Gróf Tisza István néhai miniszterelnök szobra a Kossuth Lajos téren.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

A miniszterelnöki biztos szólt arról is, hogy a kortársak nem értékelték Tisza István teljesítményét. Ezzel kapcsolatban kifejtette, a teljesítmény legfőbb értéke a lokalitás, az, hogy ott és azon körülmények között kell jó döntést hozni. Mint mondta, „kerítéskérdésben” ugyanez a helyzet. Személyes élményét említve elmondta, őt is szembeállították azzal, hogy rendszerváltó értelmiségiként a vasfüggöny lebontásában volt érdekelt, most pedig a délnyugati határra építenek kerítést.

Egy világtól, helyzettől, kontextustól idegen mércével a két dolog nem fér meg egymással, de én azt gondolom, ugyanabból a szabadságjogból következik mindkettő, a kerítés lebontása és a kerítés építése is – magyarázta.

Szólt arról is, hogy „aki alkotásra képtelen”, annak nagyon nehéz megítélnie a teljesítők valódi teljesítményét, és azt mondta, ellenzékiként ő megértőbb lenne a kormánnyal.

Csak a fonákot látni mindenben olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak

- jegyezte meg.

Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész idén január 8-án, életének 67. évében hunyt el.

Borítókép: Benczúr Gyula festménye gróf Tisza Istvánról. Forrás: Wikimedia

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!