Bővül az Erdélyi Magyar Nemzeti Értéktár

Címkék#kőrösi-csoma sándor #Hegedüs Csilla #Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság #tordai országgyűlés #hungarikum #Hungarikum Bizottság

Keddi gyűlésén az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság úgy döntött, hogy a Hungarikum Bizottság elé terjeszti az épp 450 éve, az 1568-as tordai országgyűlésen megszavazott vallásszabadság törvényét és Kőrösi Csoma Sándor életművét.

„Az 1568-as országgyűlés Európában elsőként a tordai katolikus templomban hirdette ki a vallásszabadságot. Ez a momentum a Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ugyanúgy, ahogy Kőrösi világhírű hagyatéka is, ezért reméljük azt, hogy a következőkben kiemelkedő nemzeti értékké, majd hungarikumokká válhatnak” – idézi a Maszol.ro Hegedüs Csillát, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnökét.

Buzogány Dezső: A tordai országgyűlés határozata 1568 – kalligráfia részlet
Fotó: antikregiseg.hu

Az 1568-as tordai országgyűlésen hozott vallásügyi határozat a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot,

a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást, amely a felekezeti hovatartozástól függetlenül évszázadokra biztosította az együttélés békés feltételeit.

A Maszol cikke összefoglalja azt is, hogy Kőrösi Csoma Sándor munkássága nemzetközi tudományos körök elismerésének örvend. Életművének legfőbb gyümölcse világ első tibeti-angol szótára, amely hosszú ideig a később készült szótárak legfőbb forrása volt. A tibeti irodalom és vallási iratok tanulmányozásával pedig letette egy új tudományág, a tibetisztika alapjait.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság döntött a több mint 100 éves hagyománnyal rendelkező Petry hús- és hentestermékeknek és a 13. századi siteri református templomnak az Erdélyi Magyar Értéktárba való felvételéről is.

Borítókép: Körösfői-Kriesch Aladár: Tordai országgyűlés. Forrás: tudastar.unitarius.hu