Ipari műemlékekből épül kulturális városközpont Kőbányán

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója felidézte, hogy az Operháztól öt kilométeres sugarú körön belül kerestek helyszínt a műhelyháznak, így találtak rá 2013 januárjában az Eiffel-csarnokra, amelyet az a Feketeházy János tervezett, akinek a nevéhez a szinte egyidős Operaház tetőszerkezete is kötődik.

A rövidesen megújuló Andrássy úti zenepalotában nincs próbaterem, sem zenekari öltöző, valamennyi raktárat bérelni kell, az operaházi színpadtechnika pedig 34 éves NDK-beli rendszer – sorolta az Operaház hiányosságait a főigazgató.

Mint hozzáfűzte, az Eiffel-műhelyház legalább tíz funkciót tud majd betölteni: lesz benne egy 400 fős kamarajátszóhely és próbacentrum, valamint korszerű gyártóüzemet és raktárbázist alakítanak ki, így nyolc, különböző helyszíneken bérelt raktárat vált majd ki a 20 milliárd forint értékű díszletet őrző, új létesítmény.

A Kőbányai úti műhelyházban képzési központ és látogatóközpont létesül, és számos szolgáltatást – rendezvényhelyszín, jelmezkölcsönző, megbízásra díszlet- és jelmezgyártás – is nyújtanak majd itt.

Fontos a műhelyház rekreációs központ funkciója, ennek érdekében családi sétatér készül parkkal és játszótérrel, esténként pedig kulturális élmények várják majd a látogatókat a 20 milliárd forintból 2019-re megvalósuló Eiffel-bázison – tette hozzá Ókovács Szilveszter.

Nem „régi vasak gyűjteménye”

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója az intézmény új otthonául szolgáló, 30 ezer négyzetméteres Diesel-csarnok történetét bemutatva elmondta, hogy ott a MÁV dízelmozdonyainak karbantartását végezték.

Régi székhelyük, a városligeti múzeumépület a világháborúban súlyos bombatalálatot kapott, majd sosem állították teljesen helyre, a mérete pedig már évtizedek óta elégtelen volt – emlékeztetett, hozzátéve: emiatt például az Ikarus teljes gyártási történetéből egyetlen járművet sem sikerült megmenteni az utóbbi időkig.

A történelmi rekonstrukción áteső épület végül más funkciót kap, a Magyar Innováció Házaként újul meg, míg a Közlekedési Múzeum új helyszínt keresett, és ennek kiválasztása során Kőbánya rendkívül támogató volt – hangsúlyozta a főigazgató.

Vitézy Dávid elmondása szerint az intézmény egy 2017 decemberében született kormánydöntésnek köszönhetően a belvárosból is könnyen megközelíthető, negyedóra alatt elérhető helyszínre költözhet, a Józsefváros és Kőbánya határán megújuló, barnamezős zónába.

Mint hangsúlyozta, a Közlekedési Múzeum nem „régi vasak gyűjteménye” lesz, hanem a magyar közlekedés történetét a jelenből kiindulva, élményszerűen meséli el.

Az Északi járműjavító területére költözik a múzeum raktárbázisa, de restaurálóműhely és új könyvtár, illetve dokumentációs központ is létesül, miközben megindulhatott a gyűjtemény bővítése is – jegyezte meg.

Vitézy Dávid hozzátette: jelenleg a beruházás mesterterve készül, majd ezt követően írják ki az építészeti tervpályázatot. A tervezési munkának 2019 végéig kell lezárulnia, a projekt időtartama így várhatóan négy-öt év lesz.

Kőbánya a főváros közepe

Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy Kőbánya csak a fővárosiak mentális térképén külváros, valójában Budapest mértani középpontjában helyezkedik el. A kerület megítélése azonban változik, és ezzel párhuzamosan Kőbánya arculata is megújul: teljesen újjászületik például a Népliget, de új egészségház és a Hungexpo területén is új kongresszusi központ létesül – mondta a kormánybiztos.

Kőbányát ipari területek szegélyezik, ezek azonban megújulóban vannak, így van ez az Északi járműjavítóval is, amely egykor a kőbányai ipar zászlóshajója volt, most pedig kulturális komplexum épül ott – közölte Kovács Róbert polgármester.

György István, Budapest kormánymegbízottja hozzátette, 2012 óta több mint 110 kiemelt kormányzati beruházás indult a főváros 200 helyszínén, ebből kilenc projekt Kőbányán.