2024.06.21. 12:58
Nemzetgazdasági Minisztérium: nem vagyunk Európa legszegényebb országa
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel.
A magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el
Forrás: Shutterstock
Fotó: Andrzej Rostek
A közlemény szerint „Közgazdaságtani egyszeregy” az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás. A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték.
Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják.
Ezt támasztja alá az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot – írták.
Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik. E tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint többek között Szlovákia, Románia vagy Lengyelország.
A magas megtakarítási hajlandóság következtében 2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak.
Ez javarészt a sikeres önfinanszírozásnak is köszönhető, hiszen évek óta töretlenül Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában, 2023 végén a magyar bruttó államadósság 21,9 százalékát a háztartások birtokolták állampapírok formájában. A megtakarítások alapja pedig a folyamatosan emelkedő bérszínvonal és a növekvő foglalkoztatottság. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban.
A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt. Ennél is nagyobb növekedést ért el a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum esetében, amelyek 2010-hez képest már több mint 3,6-szorosukra emelkedtek. Ez a növekedési ütem pedig az uniós élmezőnybe tartozik.
Azaz többen és többet is keresnek Magyarországon, a fizetések pedig egyre többet is érnek.
Az elmúlt évtizedben a reálbérek folyamatosan emelkedtek, amely emelkedést a háború csak átmenetileg akasztott meg, hiszen a kormány letörte az inflációt, így szeptembertől újra folytatódik a fizetések vásárlóerejének korábbi években megszokott növekedése.
Magyarországon a növekvő bérek, a növekvő foglalkoztatottság eredményeképp végső soron jelentősen csökkent a szegénység, ugyanis az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, ezzel jóval az uniós átlag alá került a szegénység aránya, ami korszakos eredményt jelent. Mindemellett biztató, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon negyedik hónapja folyamatosan nő, azaz a családok egyre többet fogyasztanak, az óvatossági motívum tehát egyre inkább oldódik. Mindez hozzájárul a gazdasági növekedés ütemének fokozásához – olvasható a közleményben.
Áprilisban az átlagkereset 77 ezer forinttal, a reálbér 9,5 százalékkal nőtt
A célzott és hatékony kormányzati intézkedések visszaszorították az inflációt, amely áprilisban 3,7 százalékos volt. Ennek, valamint a 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emelésnek köszönhetően 2023 szeptembere óta, azaz 8 hónapja töretlenül emelkednek a reálbérek, áprilisban 9,5 százalékkal nőtt a fizetések vásárlóereje – értékelte pénteki közleményében a legfrissebb adatokat Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az államtitkár kiemelte: 2024 áprilisában tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése. A bruttó átlagkereset 645 300 forintra emelkedett, vagyis az előző év azonos időszakához képest közel 77 ezer forinttal, azaz 13,5 százalékkal nőttek a fizetések.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette, a Gyurcsány-korszakhoz képest a kormány nemcsak 1 millióval növelte a foglalkoztatottak számát, hanem azt is elérte, hogy egy átlagos dolgozó már több mint háromszor akkora fizetést vihet haza, mint 2010-ben. Azaz nem csak többen dolgoznak hazánkban, hanem lényegesen jobban is keresnek. Mindez inkluzív módon valósult meg, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum is 3,6-szororsára nőtt, azaz nagyobb mértékben, mint az átlagbér, ezáltal tovább erősítve az alulról nyitott középosztályt.
A reálbérek dinamikus növekedése és az óvatossági motívum oldódása támogatja a fogyasztás emelkedését, amely fokozza a gazdasági növekedés ütemét.
Nézőpont Intézet: elferdítve mutatta be a balliberális sajtó az Eurostat legfrissebb adatsorát
A hazai balliberális sajtó politikai okokból úgy mutatta be az Eurostat legfrissebb adatsorát, mintha az a háztartások vagyoni helyzetéről szólna, miközben a háztartási fogyasztásról szólt, ami lényeges különbség – mondta Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője pénteken az MTI-nek.
Az Eurostat friss adatközlése szerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százaléka.
A szakértő rámutatott: a nemzetközi körülmények, az orosz–ukrán háború miatt a magyar lakosság körében megerősödött az óvatosság, a háztartások jobban figyeltek a jövedelmükre és inkább megtakarítottak.
A háztartások vagyoni helyzetének alakulásával kapcsolatban kiemelte, hogy mintegy 22 ezer milliárd forinttal 100 ezer milliárd forint fölé emelkedett a magyar háztartások összes megtakarítása, ez egy év alatt 28 százalékos növekedés. Ez is mutatja, hogy nem elszegényedésről van szó – hangsúlyozta.
Hozzátette azt is, hogy a háztartások nem csak az óvatosság miatt fordultak a megtakarítás felé, hanem azért is, mert nagyon jó pénzpiaci eszközök voltak az elmúlt időszakban, például állampapírok, amelyek nagyon magas kamatokat kínáltak.
Más mutatók is jelzik, hogy a magyar háztartások vagyoni helyzete nem romlott – fejtette ki Talabér Krisztián.
Érdemes megnézni a foglalkoztatottsági rátát, ami továbbra is 81 százalék fölött van az uniós módszertan szerint, ez uniós szinten is kimagaslóan jó eredmény. A bérfejlődés dinamikus, tavaly szeptember óta ismét emelkednek a reálbérek, idén pedig várhatóan 10 százalék közelében lesz a reálbér-növekedés – hívta fel a figyelmet.
Nem csökken az életszínvonal, ez az év életszínvonal-emelkedést hoz – szögezte le az elemző.
Talabér Krisztián szerint a lakosság továbbra is óvatos. Nő a vagyona, de még nem költi el, ugyanakkor jelek már vannak arra, hogy oldódik az óvatossági motívum.
A kiskereskedelmi adatokat vizsgálva az elmúlt hónapokban már növekedés látható, ha kitart az év végéig, akkor a fogyasztás is élénkül az idén – mutatott rá.
Talabér Krisztián felidézte azt is, hogy a szegénységi kockázatnak kitettek arányát mérő uniós adatsor szerint Magyarország az uniós átlag alatt van, emellett jelentős volt a javulás az elmúlt évtizedben, mintegy 1,2-1,3 millióval kevesebben vannak a szegénység kockázatának kitéve.
Ez szintén megerősíti, hogy az az adatsor, amelyet az Eurostat publikált, valójában nem azt jelenti, ahogyan szerették volna bemutatni a magyar nyilvánosságnak – fogalmazott a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője.
