2022.09.27. 12:29
Többet fizethetünk 2030-ra az uniós kasszába, mint amennyit abból kaphatunk
Megvan az esély arra, hogy Magyarország 2030-ra ne csak fejlett országgá váljon, hanem nettó befizetője is legyen az uniónak.
Nem tűnik kivitelezhetetlennek a mutatvány
Forrás: 123rf
Annak ellenére, hogy manapság minden a gazdasági nehézségekről, sőt a recesszióról szól, jó eséllyel még ilyen körülmények között is folytatódhat a konvergencia. Idén nagy valószínűséggel megmarad a hőn áhított 2 százalékos növekedési többlet, ami biztosítja, hogy Magyarország az évtized végére belépjen abba az európai elitklubba, ahol már befizetője és nem haszonélvezője lesz az Európai Uniónak.
Orbán Viktor miniszterelnök is erről beszélt nemrégiben, a magyar kormányfő a kötcsei találkozón 2030-ra jósolta ezt a pillanat.
"Nem zárható ki a nettó befizetővé válás, de nem is vehető biztosra. Egyrészt a kohéziós pénzek eleve csökkennek, márpedig ennek Magyarország az egyik haszonélvezője volt, hasonlóan régiós társaihoz. Másrészt azzal, hogy hazánk fokozatosan felzárkózik az uniós átlaghoz, szintén mérséklődik a támogatások mértéke" – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A Makronóm Intézet vezetője emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy gyakorlatban 2030 környékén indul az új költségvetési ciklus (hiszen a 2021–2027-es kifizetések elhúzódnak), és nem tudni előre, hogy mekkora forrásokat sikerül majd hazánk számára kiharcolni.
Az, hogy Magyarország nettó befizetővé válik, két dolgot jelent: egyrészt tud magasabb hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat exportálni, hiszen ez a felzárkózás alapja; másrészt, mivel kevesebb támogatás érkezik, a beruházási rátája elvben csökken, ezért a beruházásokkal kapcsolatos termékek (például gépek) importja mérséklődik
– mutatott rá Regős Gábor.
Nehéz tehát előre megjósolni, hogy Magyarország 2030-ra válik-e nettó befizetővé, de az biztos, hogy az egyenleg romlani fog. És akkor a hazánkat megillető uniós források esetleges felfüggesztésével még nem is számoltunk – magyarázta a szakember, majd rögtön hozzátette, hogy a nettó befizető és a nettó haszonélvező fogalmakkal önmagában óvatosan kell bánni. Bár meg lehet nézni a Brüsszellel kapcsolatos tranzakciókat és azok egyenlegét, de ha valaki nettó befizető, az se jelenti azt, hogy számára káros a tagság: egy nyugat-európai ország például így szabadon hozzáfér a keleti piacokhoz, élvezi a tagságból fakadó közvetett előnyöket, illetve a keleti országok számára juttatott támogatások egy része is visszacsorog oda.
További részletekért kattintson ide.
