Újabb adócsökkentés lépett életbe, ami nem mindennapi területen lökheti élre Magyarországot

Már élnek a kriptovagyonok hazacsábítását szolgáló adóügyi előírások, a péntekig beadható adóbevallásban bárki számot adhat a virtuális pénzekkel szerzett nyereségéről, és alacsony adó mellett legalizálhatja azt – erről beszélt a Mediaworks Hírcentrumának az adóügyi államtitkár.

Izer Norbert elmondta: százmilliárdokat tarthatnak virtuális pénzben a magyar befektetők, a kedvezményes szabályok a közkasszának is milliárdos bevételt hozhatnak. Hozzátette: a kormány követi az adócsökkentés politikáját, amely eddig is növelte az adózási hajlandóságot, kifehérítette és növekvő pályára állította a gazdaságot, s stabilizálta a pénzügyi egyensúlyt.

Az utóbbi napokban földrengésszerű változások történtek a kriptodevizák nemzetközi piacán, volt olyan virtuális pénz, amelynek árfolyama a száz dollár körüli összegről rövid idő alatt majdnem nullára csökkent. Egyes becslések szerint dollármilliárdok égtek el pillanatok alatt. Utóbbi mozzanat ugyanakkor egyúttal azt is jelzi, hogy hatalmas pénzek mozognak a kriptodevizák piacán, vagyis igen sokan bíznak meg a virtuális fizetőeszközökben, amelyekből ráadásul bőséges a kínálat.

Egyes becslések szerint több tízezer hazai befektető tart kisebb-nagyobb vagyont virtuális pénzben, ezek együttes értéke akár több százmilliárd forint is lehet

– mondta a Mediaworks Hírcentrumának az adóügyi államtitkára. – Az érintettek – folytatta Izer Norbert – már élhetnek a kedvezményes adózást garantáló magyar kriptoszabályokkal.

Az államtitkár felidézte, hogy az Országgyűlés tavaly nyáron szavazta meg a 2022-es adóváltozásokról szóló törvényt. A jogszabály sok más mellett részletesen szabályozta a kriptodevizák adóügyi helyzetét.

– Korábban – magyarázta Izer Norbert – a virtuális pénzeket nem lehetett semmilyen speciális hazai adójogi kategóriába beilleszteni. Emiatt a kriptodeviza átruházásából származó summa úgynevezett egyéb jövedelemnek számított, s mint ilyet, a 15 százalék személyi jövedelemadón túl 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó is terhelte. Az együttes adóteher az egyéb jövedelmek 87 százalékos szabálya miatt a gyakorlatban 26,5 százalék volt, ráadásul az ügyleti eredményeket sem lehetett egymással szembe állítani, azaz a nyereséges ügylet esetében fizetni kellett, miközben egy másik tranzakció veszteségének elszámolására nem adtak módot a szabályok.

Az utóbbi évek, évtizedek magyar gyakorlatából pontosan tudhatjuk, hogy ha az adó magas, magas lesz a jövedelemeltitkolás aránya is. Ez pedig egyet jelent a feketegazdaság térnyerésével. Az év eleje óta élő új kriptoszabályok éppen ennek akarnak elébe menni

– mondta Izer Norbert. Ezután arról beszélt, hogy az új rendelkezések értelmében csak akkor kell adót fizetni, ha valamely kriptoeszközt nem egy másik kriptoeszközre váltják át, vagyis a vagyon kikerül a kriptovilágból. Így ha a tulajdonos értékesíti virtuális pénzét, jövedelme immár úgynevezett külön adózó tőkejövedelemnek számít, amely után a 15 százalék személyi jövedelemadót be kell fizetni, de a szociális hozzájárulási adót nem. Az ilyen jövedelmet az adóévben elért összes bevétel és ráfordítás különbözeteként kell megállapítani, vagyis a nyereségek mellett a veszteségeket is figyelembe veszik.

A kisebb adó és az átlátható szabályrendszer várakozásaink szerint a hazai kriptoviszonyok tisztulásához vezet. Ez azzal járhat együtt, hogy többen vallják be kriptovagyonukat, ami a felére csökkentett elvonás ellenére is több bevételt hozhat a közkasszának

– mondta Izer Norbert. Megemlítette: a pénzügyi kormányzat elképzelhetőnek tartja, hogy akár milliárdos összeget is elér az idén befizetett kriptoadó. – Ám ennél is fontosabb – húzta alá az államtitkár –, hogy

az új szabályok révén Magyarországon legális iparággá fejlődhet a kriptoüzlet, s hazánk akár nagyobb részt is kiszakíthat a nemzetközi kriptogazdaságból.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock