A magyar gazdaság fellendülését törné meg, ha elzárnák az orosz olajcsapokat

Kedden fellebbenti a fátylat a statisztikai hivatal a magyar gazdaság első háromhavi teljesítményéről. Mint ismert, a tavalyi a rekorddöntés éve volt. A bruttó hazai termék volumene 2021-ben 7,1 százalékkal múlta felül az előző évit. Sőt 2019-hez képest a gazdaság 2,1 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy 2021-ben már meghaladta a bővülés a koronavírus-járvány előtti időszak teljesítményét – ismerteti a Magyar Nemzet.

A GDP növekedéséhez a múlt évben a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A fogyasztás 3,1 százalékpontos támogatást jelentett, de a beruházások mértéke is segítette a rekorddöntést. Elemzői várakozások szerint ezekből a területekből több az idei évben is erősítheti a magyar gazdaság teljesítményét.

A kormány jelenleg négy százalék feletti éves növekedéssel kalkulál erre az esztendőre. A cél elérését minden bizonnyal segíti a belső ­piacot erősítő fogyasztás. 

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője nemrégiben felhívta arra a figyelmet, hogy a várakozásokat messze meghaladó mértékben (16,2 százalék) bővült már­ciusban a kiskereskedelmi forgalom. Az árbevétel a magas infláció miatt ráadásul 27,9 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest. Számításai szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest négy százalékkal nőtt a fogyasztás, ami hozzájárulhatott a GDP gyorsulásához az első negyedévben. 

A kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedését egyértelműen támogatta a családi adó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj visszaállítása, a hathavi fegyverpénz kifizetése, valamint a bőven 13 százalék feletti béremelkedés is.

Érdemes kitérni az ipar teljesítményére is. A statisztikai hivatal szerint márciusban 3,6 százalékkal nőtt a termelés az egy évvel korábbihoz mérve, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben az ipar teljesítménye 5,5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első három hónapjában. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a terület is érdemben járulhatott hozzá az első negyedév gazdasági növekedéséhez. Az ipar azonban kockázatoktól sem mentes, elég csak a beszállítói láncok akadozására, valamint a nyersanyagok és az energia árának elszállására gondolni.
Az idei első negyedévben az építőipari termelés 15,7 százalékkal emelkedett.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipari termelés jelentős volatilitást mutat, amiben szerepe lehet annak, hogy ingadozik az alapanyag-ellátás. Az építőiparban az eddig is megfigyelhető árrobbanás tovább fokozódott, több mint ötödével nőttek az árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ehhez azonban hozzátette azt is, hogy a szerződésállomány volumene kismértékben még meghaladja a tavalyit. 

Szerinte ebből arra lehet következtetni, hogy az építőipar nemcsak az első negyedévben, de az év egészében pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, az ágazat vállalkozásai pedig a magas árak miatt kedvező eredményt érhetnek el.

Az orosz–ukrán háború természetesen sok bizonytalanságot okoz a kilátásokban. Egyes elemzések szerint azonban az idei gazdasági növekedés sokkal jobban is alakulhat, mint azt a kormány várja. Igaz, a következő időszakban még változhatnak a körülmények. Suppan Gergely nemrégiben arról beszélt, hogy a bizonytalanságok ellenére egyelőre úgy tűnik, behozhatók a hátrányok, így a gazdaság idén 5,9 százalékkal növekedhet. Ebben szerinte a háztartási fogyasztásnak lesz kiemelkedő szerepe. 

Hozzátette azonban, hogy ha elzárják az olajcsapokat, az nagy törést okozna a gazdaságnak, de ezt leszámítva nem láthatók olyan hatások, amelyek jelentősen rontanának a gazdaság bővülésén.

Borítókép: illusztráció