Erős pillérek segítik a magyar gazdaságot

A magyar gazdaság növekedése, a beruházások és a magas foglalkoztatás szintje támaszt ad hazánknak a nehezebb időszakban is. Az Orbán-kormány ahogy eddig, úgy a jövőben sem számol lakossági megszorításokkal – írja a Magyar Nemzet.

A hatalmas választási vereség után a baloldali pártok azzal riogatják a lakosságot, hogy az Orbán-kormány megszorításokra készül. Annak ellenére beszélnek erről, hogy 2010 óta nem volt példa a balliberális hatalomgyakorlás idején tapasztalt sarcoláson alapuló intézkedésekre. Sőt a kormánypárt rendre cáfolja ezt a felvetést.

Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott nemrégiben elmondta, hogy

a magyar gazdaságot is több mint két éve gyötri a koronavírus-járvány, az energiaárak berobbanása, továbbá az orosz–ukrán háború. Mindezek miatt költségvetési fegyelemre lesz szükség, de az embereket érintő megszorítás egészen biztosan nem lesz.

Sokatmondó az is, amit a minap írt ki közösségi oldalára Varga Mihály. A pénzügyminiszter megnevezte, hogy mi az a három tényező, amely a magyar gazdaság erejét adja. Az egyik a gazdasági növekedés. Emlékeztetett: a tavalyi 7,1 százalékos ütem az elmúlt harminc év legerősebb bővülése. A második alapot a beruházások jelentik, amelyek értéke elérte a 12 500 mil­liárd forintot. Ezzel a magyar beruházási ráta az egyik legmagasabb lett az Európai Unióban. A foglalkoztatás rekordszintje pedig a harmadik erőssége a gazdaságnak. Jelenleg 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben a munkanélküliségi ráta négy százalék alá csökkent. Ezek az eredmények is hozzájárulnak a stabilitás erősítéséhez, amelyekre lehet építeni a következő időszakban.

Az Orbán-kormány a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot sem megszorításokkal kezelte. Olyan intézkedések születtek, amelyek a munkahelyek megtartását segítették.

Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy annyi munkahely megteremtéséhez járul hozzá az állam, amennyit a válság megszüntet. Egyetlen beruházást sem állítottak le, a cél az volt, hogy minél gyorsabban újrainduljon a gazdaság. Varga Mihály a bejegyzésével arra utalt, hogy az új kormány továbbra is a bevált módszerrel kívánja kezelni a nehézségeket, azaz nincs szó lakossági megszorításokról.

Ha a kilátásokat nézzük, akkor a növekedés fenntartható lesz a továbbiakban is, bár a körülmények nem kedvezők. A Magyar Nemzet a minap beszámolt a Nemzetközi Valutaalap előrejelzéséről. Megírták, hogy a szervezet szerint a kelet-közép-európai régió­ban Magyarország és Lengyelország éri el az idén a legnagyobb GDP-növekedést. Az elemzők azzal számolnak, hogy a magyar bruttó hazai termék az idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalékkal nő. A Kopint-Tárki pedig mérsékelten, egy százalékponttal csökkentette idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett öt százalékról négy százalékra. A bővülésnek több összetevője van, több húzóágazata van a gazdaságnak, nem lehet leírni az építőipart sem, ahogy a kiskereskedelemben is kitartó növekedésre utalnak az eddigi adatok.

Az utóbbi területen a kiugró adatot egyértelműen támogatta az adó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a hathavi fegyverpénz, valamint a kiemelkedő, 13 százalék feletti bérdinamika, melyhez társult a foglalkoztatás gyors bővülése. A szakértők azzal számolnak, hogy a következő hónapokban folytatódhat a fogyasztás éves alapú bővülése. Azaz: ez a terület egész évben támogatja a gazdaság növekedését.

A beruházások szintén hozzájárulnak az idei erősödéshez, új kapacitások állnak a közeli és a távolabbi jövőben működésbe. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy szükség van az erős gazdaságra, mert amikor azt lehetett hinni, hogy lesz egy kis nyugalom, akkor kitört a háború a szomszédban, ennek pedig kezelni kell a következményeit. Úgy fogalmazott, hogy a jó gazdasági teljesítményben nagy szerepe van annak az 1434 vállalatnak, amelyek a kormány robusztus beruházásösztönzési programjában 1700 milliárd forintnyi beruházás megindításáról döntöttek az utóbbi két évben, így megmentve 270 ezer munkahelyet. Kiemelte: a magyar tulajdonú cégek mára megerősödtek annyira, hogy az említett, fejlesztéseket meghirdető társaságok mintegy nyolcvan százaléka közülük került ki. Itt ér össze a növekedés és a beruházások pillére a harmadik alappal, a foglalkoztatással.

A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. Ennek köszönhető az is, hogy a kormánynak kockázat nélkül nyílik lehetősége az adók csökkentésére. Magyarország ebben is első helyen áll az unióban, az átlagbér adóé­ke csaknem 12 százalékponttal csökkent 2009-hez képest.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock