ITM: a szakképzésnek naprakész tudással kell ellátni a tanulókat

Pölöskei Gáborné a Digitális Comenius Központ nemzetközi konferenciáján hozzátette,

fontos, hogy a gazdaság szereplői meg tudják fogalmazni, milyen készségekre, kompetenciákra van szükségük a diákoknak, ahhoz, hogy különböző munkakörökben meg tudják állni a helyüket.

A helyettes államtitkár előadásában a diákok digitális kompetencia fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, mert szerinte ha az ehhez szükséges tudást nem építik be a diákoknak a képzésébe, akkor nem tudják teljesíteni a digitális korszak kihívásait.

Felidézte, a szakképzés átalakításának első lépéseként felülvizsgálták a 740 szakmát tartalmazó Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), megnézték mely szakmák kellenek, melyeket lehet összevonni és melyek azok, amelyek bár még nem jelentek meg, de igény lenne rájuk. Ezáltal jött létre a 175 alapszakma, amelyeket már nem az OKJ-ba, hanem a szakmajegyzékbe soroltak.

Pölöskei Gáborné elmondta, az új szakképzési struktúrának három nagyobb egysége van: az ágazati szint, az alapszakmák szintjei és a szakirányú oktatás.

Újdonságként említette az okleves technikus képzést, amelyet szeptembertől indítottak először, és a technikum és az egyetem összehangolására szolgál.

Ezt a képzést a diákok nemcsak érettségi bizonyítvánnyal és a technikus képzés oklevelével zárják, hanem kapnak még minimum 30 kreditpontot is.

Arra is rámutatott, hogy a szakképzésbe jelentkező diákoknak már a tanév elején szeptemberben kompetenciamérésen kell részt venniük, ez ad visszajelzést arról, hogy milyen képességű gyerekek érkeztek a rendszerbe, itt dől el, hogy kinek van szüksége egyéni fejlesztésre. Ennek köszönhetően jelentősen javul a bukások és az iskola elhagyások aránya, ugyanis míg az idén 4200 gyerek vesz részt egyéni fejlesztésben, ez a szám tavaly 6800 volt, három évvel ezelőtt pedig elérte a 11 800-at.