Ezermilliárdokat szánnak a válság kezelésére

A koronavírus-járvány és az abból következő válság új finanszírozási lehetőségek létrehozására kényszerítette az Európai Uniót. Ezért a 2021 és 2027 közötti fejlesztési ciklus rendhagyó, mert a hagyományos támogatási rendszer kiegészült: létrejött a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF). Ennek a pénzügyi kerete 672,5 milliárd euró, azaz mintegy 235 ezermilliárd forint. Ebből 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel. Érdekesség, hogy az eszköz keretét részben kölcsönből fedezi az Európai Unió, ez pedig eddig példátlan megoldás a közösség történetében. Ez azonban nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy szintén hitelként használják fel a teljes összeget – ismerteti a Magyar Nemzet.

Az RRF keretéből Magyarországnak 16,8 milliárd euró, tehát csaknem 5900 milliárd forint jut. Ebből hazánk több mint 2510 milliárd forintot vissza nem térítendő forrásként, míg több mint 3380 milliárd forintot hitelként költhet el.

Miután a támogatás kifejezetten a járvány miatt jött létre, ezért a pénzt olyan célokra lehet felhasználni, melyekkel kezelhetők a válság rendkívül nagy mértékű gazdasági és társadalmi következményei. Ezért az összeget az unió gyorsabban és célzottan kívánja felhasználni. Így amíg a kohéziós források elköltésére hét plusz három év áll rendelkezésre, az RRF forrásainak maximum öt éven belül célt kell érniük. Ez esetben a kedvezményezett maga a tagállam. Szintén újdonság, hogy a támogatási forma messzemenően eredményorientált. Tehát nem számlákkal kell igazolni, hogy az adott program megvalósult, hanem kizárólag az eredmények teljesülése számít.

Célkitűzések

A magyar tervezet kilenc pontot jelöl meg a keret lehívásához.

Az első a demográfia és a köznevelés területe.

A cél a gyermekvállalási kedv és a hazai lakosságszám növelése az ezt elősegítő család-, adó- és egészségpolitikai eszközökkel. Idetartozik a fiatal generációk XXI. századi követelményeknek megfelelő, nemzeti alapokon álló, minőségi oktatásának biztosítása.

A következő pont az egyetemek megújítása.

Ebbe tartozik a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszerek, valamint az ehhez kapcsolódó szakképzés korszerűsítése. A cél az, hogy a magyar egyetemek Európa legmagasabb színvonalú oktatási, tudományos, innovációs és kulturális központjaivá, a helyi közösség, a gazdaság- és kutatásfejlesztés motorjává váljanak.

A harmadik terület a települések és régiók felzárkóztatását öleli fel.

Ez teljes körű fejlesztési beruházásokat jelent, beleértve a munka és a tanulás lehetőségeinek a bővítését.

Jut pénz a vízgazdálkodásra is, amely kulcsterület.

Védeni kell a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket, megújításra szorul a vízgazdálkodás, melynek erősíteni kell a versenyképességét és jövedelemtermelő képességét. Egyúttal ellensúlyozni kell a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatásait.

Az ötödik pont a fenntartható és zöldközlekedés kialakítása.

A cél az, hogy Magyarország összes települését összekapcsolják egyazon nemzeti közlekedési rendszerbe. Bővítik a regionális, városközi és az áruszállítási útvonalakat, valamint elősegítik a klímabarát technológiák elterjesztését.

Az energetika területén (zöldátállás) erősíteni fogják az ország energiafüggetlenségét a hatékonyság növelésével.

Olyan megoldásokra is fordítanak pénzt, melyek csökkentik a szén-dioxid kibocsátását. A körforgásos gazdaság megteremtésével pedig a megtermelt hulladék mennyiségét kell visszaszorítani és környezetbarát módon újrahasznosítani.

A digitalizáció fejlesztésével Magyarország olyan eredményt kíván elérni, mellyel hatékonyabbá és versenyképesebbé tehetők a gazdasági, államigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerek. Az egészségügy ráadásul önálló területként is megjelenik a tervezetben.

Jelentős összegek fordíthatók az általános egészségi állapot erősítésére, a szolgáltatások színvonalának emelésére, beleértve az infrastrukturális, a humánerőforrás- és az informatikai feltételek fejlesztését.

Összhangban az elvárásokkal

A felsorolt céloknak összhangban kell állniuk az Európai Unió országspecifikus ajánlásaival. A többi között fontos, hogy a támogatásokkal erősödjön a növekedési potenciál, újra lendületet vegyen a munkahelyteremtés. Mindeközben el kell érni azokat az célszámokat, amelyeket az unió kitűzött, így például a digitalizáció vagy az éghajlat-politika területén. Pénzt pedig csak abban az esetben lehet lehívni, ha teljesülnek a tagállami tervben tett vállalások. Erről évente kétszer kell jelentést tenni Brüsszelnek.

A tervezetet a tagállamoknak, így Magyarországnak is főszabályként április 30-ig kell hivatalosan benyújtaniuk. Az Európai Bizottságnak ezt követően két hónapja van az értékelésre, ám az az idő meghosszabbítható.

Ezután szükség van az Európai Tanács jóváhagyására is, amely várhatóan a bizottsági javaslatok elfogadásától számított négy héten belül megszületik.

Fontos határidők

Érdemes megjegyezni, hogy a tagállamok a keret hitelrészét nem kapják meg automatikusan. Ha egy ország élni kíván ezzel a lehetőséggel, akkor azt 2023. augusztus 31-ig lehet kérnie, addig lehetséges a szerződést megkötni. Az igényt alá kell támasztani a megnövekedett pénzügyi szükséglettel, amelyet a tervezett reformok – különösen fontos a zöld- és a digitális átállás – megvalósítása indokol.

Az Európai Bizottság a teljes tagállami keret támogatási elemének hetven százalékára vállal kötelezettséget 2022. december 31-ig, míg a fennmaradó harminc százalékot 2023 végéig lehet lekötni.

A magyar kormány a forrás felhasználásáról 2020 decembere óta egyeztet Brüsszellel.

Mindemellett folyik a társadalmi egyeztetés, a tervhez bárki észrevételt tehet a pályázat.gov.hu weboldalon.