Beszűkült a liba- és a kacsamáj piaca

Európában az elmúlt évi adatokhoz képest az idén 19 százalékkal, 46,9 millióra csökkent a vágóhídra került kacsák száma, jövőre pedig további 2 százalékos visszaesés várható a hivatalos adatokból számolt előrejelzés szerint.

A földrész kacsavágásaiból Franciaország mintegy 80, míg Magyarország csaknem 8 százalékos arányban veszi ki a részét.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az idei első fél évben a hazai baromfivágások száma 2,2 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ezen belül 47,5 százalékkal kevesebb libát és 30,1 százalékkal kevesebb kacsát vágtak.

A hízottmáj-piacon egyszerre csökken a kereslet és a kínálat

– mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója.

Ennek az az egyik oka, hogy a szélsőséges állatvédő mozgalmak fogyasztásromboló kampányai folyamatosan hátráltatják e gasztronómiai csúcstermék fogyasztását. A másik, ma még aktuálisabb ok az éttermek, vagyis a fogyasztás fő helyszíneinek a bezárása.

A Covid-19-járvány miatt leállt a HoReCa-szektor, márpedig

becslések szerint a liba- és a kacsamáj 70-80 százaléka elsősorban a gasztronómiában talált piacot.

Az áruházláncokban jóval kevesebbet értékesítenek, ezért a járvány súlyosabban érintette ezt a termékpályát – magyarázta Csorbai Attila.

A keresletet a koronavírus-járvány csökkentette drasztikusan, a kínálatra pedig a madárinfluenza hatott rendkívül negatívan. Az idén ez a betegség kőkeményen sújtotta a baromfiágazatot, elsősorban a víziszárnyasokat. A lúdállomány gyakorlatilag megfeleződött, a kacsák száma pedig a korábbinak a 70 százalékát éri csak el. A liba az egyik legmagasabb árú, prémium-baromfitermék, ezért a legnagyobb visszaesés ennél a baromfifélénél tapasztalható.

A szakértők szerint a mindennapi élet újraindulása, az éttermek kinyitása után is csak lassan emelkedik majd a májfogyasztás. Ennek az a magyarázata, hogy a liba- és a kacsamáj nem alapvető élelmiszer.

A karácsony nagyon fontos időszak a hízottmáj-fogyasztásban, de kérdés, hogy e termékek hogyan kerülnek majd be a kiskereskedelmi láncokba. A termelők most megpróbálják ide átirányítani az értékesítésüket, felértékelődtek a számukra ezek a piacok, annak ellenére is, hogy nem fizetnek olyan jól, mint a gasztronómia. Csorbai Attila szerint

új egyensúlynak kell kialakulnia a piacon, a keresletben, a termelésben és az árakban.

Úgy véli, a nagy fokú piacvesztés miatt a baromfiágazatban is indokolt lenne egy ahhoz hasonló kormányzati beavatkozás, munkahelymegtartó támogatás, bér- és járulék-átvállalás, amilyen a vendéglátás és a turizmus területén történt.

Nagy kérdés, hogy lesznek-e újabb madárinfluenza-járványok, mert ezek ismét alapjaiban rengetnék meg az ágazatot. Az országos főállatorvos november közepén Magyarország teljes területét nagy kockázatúnak minősítette a madárinfluenza előfordulása szempontjából, és ismét elrendelte a baromfifélék zártan tartását. Ezt azzal indokolta, hogy Európában újra megjelent a madárinfluenza magas patogenitású vírusa. Magyarország egyébként csak nemrég, szeptember 8-án nyerte vissza a madárinfluenza-mentes besorolását.