2019.12.04. 14:33
Új korszakot nyit az agráriumban az öntözésről szóló törvény
Várhatóan jövő kedden elfogadja az Országgyűlés a törvényt, ami január elsejétől életbe léphet.
Látókép, 2019. április 17. Kecskés János megnyitja a szóró fejeket. A Debreceni Egyetem Agrárkutatási Intézet és Tangazdaság 50 hektáros konzerv borsó ültetvényében öntözni kényszerülnek, mert 150- 1800 milliméter csapadék hiányzik a talajból. Öntözõ konzol segítségével pótolják a hiányzó vízmennyiséget. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Forrás: MTVA
Fotó: Oláh Tibor
Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára a Portfolió agrárkonferenciáján szerdán Siófokon, kulcskérdésnek nevezve az ágazat versenyképességének biztosítását.
A több mint ezer részvevővel megrendezett kétnapos konferencia nyitóelőadásán az államtitkár arról számolt be, hogy
a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2010 óta 32 százalékkal emelkedett, tavaly elérte a 2720 milliárd forintot, ami „tiszteletre méltó szám”.
Az ország agrárexportja is nő, az idén szeptemberig közel 7 milliárd euró volt, ami mintegy 10 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest.
„Az ágazat szerepe, súlya egyértelműen meghatározó az ország külkereskedelmében”
- fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy
a kormány számos intézkedést tesz annak érdekében, hogy a mezőgazdaság versenyképessége tovább emelkedjen.
Az öntözéses gazdálkodás kiemelt fejlesztését és a jelenlegi több mint 100 hektáros területének megduplázását, megtriplázását szolgálja az új törvényjavaslat mellett, az elmúlt tíz évben évente 17 milliárd forintnyi támogatás folyósítása is.
Emlékeztetett arra, hogy új agrárfinanszírozási eszközöket vezettek be a gazdák olcsó hitelhez juttatása érdekében, továbbá hogy Európában elsőként fogadták el Magyarországon a Digitális Agrár Stratégiát, amely az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségek hatékony kihasználását mozdítja elő.
„Idén új támogatási jogcímeket vezettek be az ágazatban, egyebek közt a tenyészbikák támogatására, szárítmány előállítók részére és a méhészet számára biztosítva forrásokat”
- sorolta.
Jó hírnek nevezte, hogy évről évre nő a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. „Idén szeptember végéig 134 milliárd forint értékben vásároltak új, modern gépeket és eszközöket a gazdálkodók, ami a hatékonyság és versenyképesség növelése szempontjából nélkülözhetetlen” – tette hozzá.
Farkas Sándor beszámolt arról is, hogy javában zajlanak a KAP (Közös Agrárpolitika) tárgyalások, amelyek döntően meghatározzák majd a magyar mezőgazdaság fejlődési irányát a 2021-2027 közötti időszakban. „Sikerült elérni Brüsszelben, hogy a sertés- és baromfiágazat számára 2025-ig állatjóléti támogatást lehessen fizetni, és emelkedett a keretük is” – tette hozzá.
Borítókép: illusztráció
