Nem árt résen lenni, ha bioterméket vásárolnánk

Nemcsak ajándékokra, élelmiszerekre is többet költenek a magyarok karácsony előtt. Az utóbbi években pedig a mennyiség helyett egyre inkább a minőség kerül előtérbe, az ünnepek tájékán ezért a szokásosnál is többen választják a különböző biotermékeket.

„Az ellenőrzött, ökológiai gazdálkodásból származó áruk az élelmiszerek között csúcsminőséget képviselnek. Karácsonykor a vásárlók maguknak és a szeretteiknek is mindenből a legjobbat szeretnék, ezért ilyenkor az alapanyagok kiválasztásánál sem az árcímkét, hanem a minőséget nézik” – mondta el a Magyar Nemzet kérdésére Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke.

Arra azonban nem árt odafigyelni – hívta fel a figyelmet a szakember –, hogy csak olyan terméket emeljünk le a polcról, amelyen szerepel az ökológiai gazdálkodásból származó termék felirat, a csomagolás nélküli áruk esetében pedig célszerű elkérni az erről szóló tanúsítványt az eladóktól. A piacokon ugyanis gyakran előfordul, hogy olyan terméket is bioként árulnak, amely nem rendelkezik megfelelő igazolásokkal. „Olyan nincs, hogy valami bio, csak nincs róla papír. Hiszen akkor bármilyen termékre rá lehetne mondani, hogy ökológiai gazdálkodásból származik” – mutatott rá Roszík Péter.

Az Európai Unió minden tagállamában kötelező valamilyen tanúsítványkereső alkalmazást működtetni, így a vásárlók egy okostelefon segítségével könnyen meggyőződhetnek arról, hogy az adott termék tényleg rendelkezik-e a szükséges igazolásokkal. „Ha ezek megvannak, akkor a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy kosarukba egészséges, vegyszermentes áru került” – mondta az alelnök. Ezt jelzik az elmúlt évek analitikai vizsgálatai is. Évente alig egy-két olyan eset van, amikor valamilyen szennyeződést mutatnak ki a laboratóriumban, az idegen anyag pedig legtöbbször nem a mai korban használt növényvédő szer, hanem a talajba több évtizede vagy akár évszázada bekerült vegyszer maradványa. Bár sokan azt gondolják, hogy a bio egyet jelent a vegyszermentes termeléssel, a valóságban egy bonyolult gazdálkodási rendszerről van szó, aminek feltételeit európai uniós szabályok fektetik le. Az iparszerű gazdálkodással ellentétben itt elsősorban a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt és nem a betegségek kezelésére vagy a kártevők irtására.

Bár az elmúlt években a hazai kereslet is emelkedett, az itthon megtermelt biotermékek zömét még mindig a nyugat-európai piacokon értékesítik a termelők. Elsősorban Németország, Ausztria, Svájc és Nagy-Britannia keresi a magyar árut. Ez részben kedvez a gazdáknak, hiszen stabil megélhetést jelent, hogy megbízható piacok vásárolják meg a termékeiket. Az ugyanakkor egy kissé elszomorító – emelte ki Roszík Péter –, hogy a külföldre szállított alapanyag sokszor késztermékként kerül vissza a magyar boltokba. A magyar vásárlók egyre igényesebbek, főként a kisgyermeket nevelő fiatal családok körében mind népszerűbbek a különböző biotermékek.

Európai szinten egyébként átlagosnak mondható a hazai biogazdaságok aránya a teljes agráriumon belül. Az elmúlt időszakban a mindenkori kormányok kiemelten kezelték a biogazdálkodás ügyét, így a gazdálkodók számára is vonzó alternatívává vált a biotermelés. Az elérhető támogatásoknak köszönhetően a duplájára nőtt a biogazdák által használt terület nagysága. Jelenleg közel 300 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás az országban, az ágazatnak pedig – a kereskedőket és a feldolgozókat is együttvéve – több mint ötezer szereplője van.

Borítókép: illusztráció