Ragaszkodunk a készpénzhez

A 70 százalékos uniós átlagtól jelentős lemaradásban vagyunk, ami az elektronikus számlafizetést illeti – fogalmazott a Világgazdaságnak Garamszegi Tamás, a Díjnet vezérigazgatója.

Hozzátette: pontos statisztika nincs, de a Díjneten elérhető szolgáltatók között a legmagasabb arány 30 százalék körüli.

Garamszegi Tamás kitért arra is, hogy

Magyarországon még nagyon jelentős a készpénz aránya, ami nagy károkat okoz a nemzetgazdaságnak.

„A lakosság 21 százaléka készpénzben kapja meg a fizetését, de gyakran azok is felveszik a fizetésüket egy összegben, akik bankszámlára kapják. A hazai fizetések 80 százaléka készpénzben történik az MNB szerint, ami évente együtt 400-450 milliárd forintos kárt okoz a költségvetésnek. Ennek az is az oka, hogy

sok szolgáltató nem ad lehetőséget elektronikus fizetésre, és hiányoznak az állami ösztönzők is.

Szükség lenne folyamatos edukációra is, és a szolgáltatóknak is ösztönözniük kellene az elektronikus fizetést, hiszen ez sokkal olcsóbb számukra is” – hívta fel a figyelmet az igazgató, aki szerint,

ha csökkennek a készpénzes tranzakciók, az egész gazdaság átláthatóbb, csökken a szürke- és a feketegazdaság, de biztonságosabb is az elektronikus fizetés.

„Ide sorolható az is, hogy nő a fizetési fegyelem, a pénzügyi tudatosság, és csökkennek a szolgáltatók, így az állami közműszolgáltatók költségei is. Ezzel a költségvetés és az adófizetők is jól járnak.

Fontos a környezetvédelem is: tavaly nagyjából 137 tonna papírt nem kellett felhasználni a díjnetes e-számlák révén,

vagyis nagyjából 2300 nagy fát (240 tonnát), 41 ezer köbméter vizet, 648 megawattóra áramot és 8 tonna klórt spóroltunk meg” – mondta.

Garamszegi Tamás kiemelte: az elmúlt évek átlagos növekedése alapján a százszázalékos elektronikus számlafizetést 88 év alatt, a jelenlegi uniós átlagot nagyjából ötven év alatt érhetjük el.