Világszerte kevesebb kenyeret, de több péksüteményt eszünk

A nemzetközi tekintélyű szakember, Ilonka Boldizsár az Erdélyi Naplónak adott interjút az aradi 11. AgroPan nemzetközi kiállításon. A beszélgetés kezdetén saját pályájáról szólva felidézte: jászberényi pékcsaládból származó ifjúként ő is ezt a szakmát választotta. Családi vállalkozásukban két kenyérgyárból és egy cukrászatból álló céget működtettek mintegy kilencven alkalmazottal. Nyolc évig vezette a Magyar Pékszövetséget, és egy idő után a Pékipari Világszövetség Madridban különböző feladatokkal bízta meg. Nevéhez fűződik az addig külön működő Pékek és Cukrászok Világszövetségének egyesítése – ennek a szervezetnek szintén nyolc évig volt alelnöke. „A mintegy hetven tagország részvételével működő Pékek és Cukrászok Világszövetsége tartalmában változott meg: egyre több tudományos konferenciát szerveztünk, ahonnan hazatérve a pék- és cukrászipar képviselői otthon tudták hasznosítani a tanultakat” – emelte ki tevékenységének legfőbb vonulatát a szakember.

Ilonka Boldizsár azt is elmondta, hogy a pékipar más ágazatokhoz képest jelentős problémákkal küszködik.

„A legégetőbb kérdés a súlyos munkaerőhiány. Magyarországon jelenleg háromezer pék hiányzik.

Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a sütőiparban – illetve a teljes élelmiszeriparban – rendkívül alacsony a nyereség, és emiatt kisebb a bérezés, ami kihat a technikai fejlesztésre is” – foglalta össze a helyzetet. Mint mondta: a megoldást részben abban látja, hogy a sütőipar számára uniós alapokat különíttessenek el, amire pályázni lehet majd, illetve fontos célnak tartja azt is, hogy marketingeszközökkel népszerűsítsék a kenyeret és a kenyérfogyasztást.

Utóbbira szerinte azért is szükség van, mert egyre csökken a kenyérfogyasztás. „A változás jelentős és folyamatos. A Kárpát-medencében régebben a két-három kilós kenyerek terjedtek el, mára az egy vagy fél kilós cipók hódítanak. Nemcsak Európában, hanem világszinten csökken a kenyérfogyasztás, arányaiban viszont emelkedik a péksütemények forgalma. Egyre hangsúlyosabb jelleg az egészséges életmódhoz köthető termékek terjedése: a paleo, a szénhidrátcsökkentett termékek vagy a laktózérzékenységhez köthető sütőipari választék mind olyan kihívás, amelyre a pékségeknek kell választ adniuk. A Kárpát-medence régi kenyerei súlyegységben változnak, és átadják helyüket az új irányelveknek. Jelentősen előretör például a burgonyás (a pityókás) kenyér, de legalább ennyire fontos a rozs-, a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek terjedése.

A kelet-európai változásokban az is jelentős szerepet játszik, hogy a Nyugat-Európából ideérkező multinacionális cégek új pékárukat hoznak be.

Közben több régi terméket el kell hagyni, mert egy-egy pékáru életgörbéje mutatja, meddig piacképes” – magyarázta a szakértő.

Ilonka Boldizsár arra is felhívta a figyelmet, hogy a képzés színvonalán is volna mit javítani, illetve vannak olyan sztereotípiák, melyek megnehezítik azt, hogy a fiatalok a pék szakmát válasszák. „A pék munkájáról az a hagyományos kép él, hogy nehéz fizikai munka, éjjel és vasárnap is dolgozik. Ez mára sokat változott: cégünknél már a dagasztók is számítógépről dolgoznak. Fontos, hogy az üzemek vezetői technikai berendezésekkel váltsák ki az élő munkaerőt. Olyan beruházásokra van szükség, amivel jelentősen meg lehet könnyíteni a pékek munkáját” – fogalmazott.

A teljes interjú az Erdélyi Napló oldalán olvasható.

Borítókép: illusztráció