Okostelefonnal mérhetjük meg a szarvasmarha tömegét

Az agrárium jövőjét az innovációk biztosíthatják Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint. Ez a magyarázata annak, hogy a hazai agrárinnovációt nagyszabású versenyekkel, mentorálással és anyagi támogatással is segíti a kamara – derül ki Győrffy Balázs interjújából, amelyet a Mandiner hírportál Makronóm nevű gazdasági platformjának adott.

Az agrárkamarai elnök a hazai agrárinnovációt segítő kezdeményezéseik sorában elsőként a közelmúltban megrendezett ötletversenyüket említette meg, melynek – mint elmondta – egyik fő célkitűzése volt megmutatni a fiataloknak, hogy az agráriumban mennyi innovációs lehetőség rejlik. Olyanok számára is, akiknek korábban nem volt kötődésük az ágazathoz. Hogy ebben a szektorban is érdemes elképzelni a jövőjüket, itt is érdemes vállalkozásba kezdeniük.

Az agráriumban sok a kiaknázatlan lehetőség, az ágazatban megvalósuló projektek ráadásul kiemelt társadalmi hatással rendelkeznek, és kézzelfogható változásokat tudnak előidézni. Ennek egyik jele volt az is, hogy a verseny a várakozásokat felülmúlva mozgatta meg a fiatalokat, a csapatok között ráadásul többségben voltak a nem agrár háttérrel rendelkezők

- emelte ki Győrffy Balázs.

A hazai mezőgazdaság fejlődéséről szólva örömmel állapította meg azt is, hogy az elmúlt években megjelentek az első sikeres startupok. Ezek várhatóan gyorsan növekednek majd, termékük, szolgáltatásuk technológiai alapú, és nemzetközi piacot céloznak meg. Ezek a vállalkozások a gépek programozott tanulását, azaz a mesterséges intelligenciát a gazdaságok hétköznapi problémáinak megoldására alkalmazzák – jelezte, majd példákat is hozott erre a jelenségre.

Az Agroninja applikációja például okostelefonnal készített fotó alapján számítja ki a szarvasmarha tömegét, 95% pontossággal. Ezzel pénz és idő takarítható meg. A Serket-Tech gépi látással monitorozza a haszonállatok viselkedését és jelez, ha betegségek vagy sérülés tüneteit érzékeli

- sorolta Győrffy Balázs, aki szerint a magyar gazdaság a startupok és az innovatív ötletek felkarolásával léphet a következő szintre.

Ennek feltétele azonban az, hogy kiépüljenek az agráripari innovációkat több technológiai szakterületről összekapcsoló, a tehetséges fiatalokat a szakterületre vonzó és az induló üzleti kezdeményezéseket az agrárvállalkozásokkal összekötő folyamatok. Ezek élére kíván állni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az interjúban Győrffy Balázs részletesen is beszélt az első magyar agrárinnovációs ötletverseny a „Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon” zsűrijében átélt tapasztalatairól.

A verseny a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal közös szervezésében valósult meg. Mint mondta, a verseny döntőjében ők is csak ízelítőt kaphattak azokból az impulzusokból, amelyeket a kollégái, akik a csapatokat 24 órán keresztül mentorálták, sokkal mélyebben át tudtak élni. Nagyon izgalmas volt, hogy mit tudtak a résztvevők a rendelkezésükre álló négy percbe belesűríteni, amikor bemutatták a zsűrinek, hogy mire jutottak.

Győrffy Balázs arra is magyarázattal szolgált, milyen megoldásokat miért díjazott végül a zsűri.

Mint kifejtette, a versenyen a csapatok a mezőgazdaság hatékonyságának növelésére kerestek megoldásokat. A résztvevőket a Design Terminal és a NAK szakemberei segítették ötletük kidolgozásában,

több olyan csapat is volt, akik a 24 óra alatt teljesen más megoldással álltak elő, mint amivel a versenybe belevágtak.

A különdíjas TRIME például egy olyan

többlépcsős képfeldolgozó szoftverrel szeretné védeni a halastavakat, amely felismeri a különböző madarakat, vezérli a hangágyút és vadásztatást is tud javasolni, bár eredetileg egy fagykárral foglalkozó megoldással jelentkeztek.

Számukra is meglepő volt, hogy a csapatok mennyire akut, a hazai agrárium jelenlegi kihívásaira rezonáló megoldásokat fejlesztettek. Jó példa erre

a győztes BeeNet ötlete, mely egy interaktív hálózat méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra. A méhészeti ágazat jelentősége óriási. A növényfajok 84 százaléka, az élelmiszer-előállítás 76 százaléka függ a méhek beporzásától, ezért fontos az érintett szereplők közvetlen és gyors kommunikációjának biztosítása, melyre jó megoldás lehet az ötlet megvalósítása.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik minden segítséget megadni a csapatoknak, hogy ötletükből piacképes, nemzetközi szinten is életképes termékek születhessenek – hangsúlyozta végül Győrffy Balázs.

Borítókép:

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke sajtótájékoztatót tart a minisztériumban 2019. március 5-én.

MTI/Kovács Tamás