Lakáscélú hasznosítás: szabaddá vált a tetőtér-beépítés

Szélesre tárták a kapukat a jogalkotók a tetőtér-beépítésre vállalkozók előtt: az építési törvényben számos helyi előírást eltöröltek, például a parkolóhelyek pénzbeli megváltásának tilalmát is – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Leginkább a belvárosi tetőterek lakáscélú hasznosítása előtt nyitott utat az építési törvény egyik új bekezdése, amely szűkítette a helyi építési szabályzatok mozgásterét, szabályozási körét.

A március 15-től hatályos változás értelmében nem számít bele a helyi építési szabályzatban meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér-beépítés, és nem számít bele az adott területre előírt maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás.

A törvényhez kapcsolódó majdani kormányrendelet a tetőtér-beépítésekre és az épület belső udvarának lefedésére vonatkozóan további előírásokat állapíthat meg, amelyeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat sehol sem írhat elő.

Emellett a tetőtér-beépítésekkel létrejövő új lakásokhoz előírt parkolóhelyek pénzbeli megváltását immár nem tilthatják meg a helyi önkormányzatok parkolási rendeletei – részletezte a változásokat a Világgazdaságnak Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője.

Mint rámutatott,

hasonló horderejű változtatás történt, mint 2016-ban a 300 négyzetméteresnél kisebb lakóházak egyszerű bejelentéssel lehetővé tett építési munkái esetében, amikor a helyi építési szabályzatokból is kivettek több követelményt, amelyek egy részét később több lépcsőben visszaemelték a megcsonkított helyi szabályozási jogkörökbe.

A tetőtér-beépítéseknél most lényegében a legtöbb fontos helyi településrendezési elő­írás figyelmen kívül hagyható – mondta a szakértő, aki szerint a jogalkotónak számolnia kellett azzal, hogy a tetőterek beépítési feltételrendszerének módosításával alapvetően befolyásolták-e a beruházások megvalósíthatóságának feltételeit. A tetőtér-beépítés a nagyobb városokban – a foghíjtelkek eltűnése miatt – gyakorlatilag az egyedüli lehetőség a bővítésre.

Csakhogy egy adott környék infrastruktúrája, közmű- és úthálózata, valamint parkolóhely-kapacitása sehol sem bír el korlátlan mennyiségű lakost,

ezért az önkormányzatok különböző korlátozásokkal tudták kordában tartani a még üres padlásterek lakássá avanzsálásának folyamatát.