Javul a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci helyzete

Számos olyan változás lépett életbe január elsejétől, amely tovább javítja a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatási helyzetét – olvasható a Profit7.hu összeállításában, amely arra is kitér, hogy januártól 207 ezerről 223 500 forintra emelkedett a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka jövedelemkorlátja.

Míg tavaly csak a mintegy 32 ezer rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után mentesülhettek a foglalkoztatók a 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulás befizetésétől, idén ez a kedvezmény már mintegy négyszázezer komplex szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű, személy után járhat – akár részesül az illető ellátásban, akár nem.

A kedvezményesen foglalkoztatható személyek körének jelentős bővülése növeli az esélyét annak, hogy a munkaadók betöltetlen álláshelyeikre a megváltozott munkaképességűek köréből találjanak megfelelő jelöltet.

Szélesedett az SZJA-kedvezményre jogosultak köre is

Egyes tartós egészségügyi problémával élő dolgozók jogosultak arra, hogy a minimálbér öt százalékát, vagyis az idei évben havi 7450 forintot a saját személyi jövedelemadójukból levonjanak. Ráadásul ez az összeg akár öt évre visszamenőlegesen is járhat, ami csaknem 450 ezer forintnyi összeget is jelenthet.

Idén január elsejétől tovább bővült a kedvezményre jogosító betegségek köre: immár az emlő-, méhnyak-, petefészek-, prosztata- és heredaganat, illetve az endometriosis is ebbe a körbe került.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a jogszabály több olyan, látszólag enyhe, hétköznapi betegségnek számító egészségügyi problémát is ebbe a körbe sorol, mint a laktózintolerancia, a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.

Nyolc százalékos tehernövekedés

A munkáltatók számára a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti.

Ha ugyanis egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább öt százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie.

Ez az összeg a tavalyi egymillió 242 ezer forintról idén évi egymillió 341 ezer forintra emelkedett, ami nyolc százalékos munkáltatói tehernövekedést jelent.

„Az intézkedés hatására idén a nagyobb cégek tovább növelhetik erőfeszítéseiket abban, hogy megváltozott munkaképességűeket alkalmazzanak, ahelyett, hogy a hozzájárulást fizetnék be – mutatott rá Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. Mint mondta: bizonyos régiókban azonban már komoly korlátot jelenthet, hogy ebben a körben is kifejezetten magas, akár hetven százalék feletti a foglalkoztatás aránya.

Új, korábban alig tapasztalt jelenség, hogy immár a megváltozott munkaképességű munkavállalók is vándorolni kezdtek a gazdaságilag fejlettebb régiók felé.

Ennek oka az lehet, hogy a munkáltatók az új helyen gyakran szállást, vagy arra vonatkozó támogatást, illetve esetenként speciális egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak számukra.

Nőtt a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka jövedelemkorlátja

A minimálbér megemelkedésével párhuzamosan nyolc százalékkal, 207 ezerről 223 500 forintra nőtt a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka jövedelemkorlátja. Bár ez önmagában szintén kedvező fejlemény, a munkaerőpiacon ennél gyorsabb ütemben növekvő bérek mellett ez a kereseti korlát a korábbiaknál jobban visszafoghatja a megváltozott munkaképességűek munkavállalási kedvét. Erre a problémára egy „sávos” kereseti korlát bevezetése jelenthetne megoldást: ebben az esetben a korlát bizonyos szintű átlépése nyomán a munkavállaló nem az ellátás egészétől, hanem csupán annak egy részétől esne el.

Tavaly az ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességűek száma 339 ezer fő volt, ők fejenként átlagosan havi 73 ezer forintos ellátást kaptak. A jogosultak létszáma évről évre fokozatosan csökkenő tendenciát mutat.

Ebben a tekintetben jelentős változást az új, szigorúbb feltételekkel zajló komplex minősítési rendszer bevezetése hozott 2012-ben.

Mivel az Alkotmánybíróság tavaly novemberben e rendszer módosítására hívta fel az Országgyűlést, elképzelhető, hogy a határidőként szabott március 31-et követően – hosszú idő óta először – ismét növekedni fog az ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek száma.