komoly kihívások

2018.09.05. 15:13

Nagy István: korszakváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság

A klímaváltozás és a csökkenő ivóvíz miatt szükség van a tudásalapú mezőgazdaság megteremtésére – mondta az agrárminiszter Debrecenben.

Korszakváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság, és erre fel kell készíteni a gazdákat – mondta az agrárminiszter a debreceni agrár-felsőoktatás elindításának 150. évfordulója alkalmából rendezett szerdai jubileumi ülésen Debrecenben.

Nagy István hangsúlyozta: a jövő mezőgazdaságát a klímaválság, az élelmiszerek iránti egyre növekvő kereslet, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, a robotok elterjedése jellemzi majd. Kifejtette: 2050-re hetven százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a világon, miközben a klímaválság miatt harminc százalékkal kevesebb termőföld és negyven százalékkal kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre. „Ezeknek a kihívásoknak csak a tudomány segítségével leszünk képesek megfelelni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért szükséges a tudásalapú mezőgazdaság megteremtése.

Ebben a Debreceni Egyetem a sikeres integrációnak köszönhetően az élen jár, a társtudományok bevonásával utat mutat a megoldások kereséséhez – fűzte hozzá. A 150 éves debreceni agrár-felsőoktatásról szólva elmondta: a másfél évszázad alatt csaknem 15 ezren szereztek agrárvégzettséget az intézmény falai között, az ott folyó oktatásnak köszönhetően a kart jelenleg a világ legjobb 200 képzőhelye között tartják számon. Népszerűségét mutatja, hogy az egységes Debreceni Egyetem agrárkara kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, és 2000 óta megháromszorozta hallgatói létszámát.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora hangsúlyozta: az agrár-felsőoktatás elindítását tulajdonképpen a reformációnak köszönheti Debrecen, hiszen az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának jogelőd intézménye az 1538-ban alapított református kollégium volt.

Papp László, Debrecen polgármestere emlékeztetett: a városban 1868. október 22-én nyitotta meg kapuit az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet, amely több névváltoztatás és átalakulás után 1970-ben vált egyetemmé. Az intézmény alapításához a város 400 katasztrális hold termőfölddel járult hozzá. „A Debreceni Egyetem agrárképzésének legfontosabb küldetése, hogy kiemelkedő tudású szakemberekkel biztosítsa a hazai mezőgazdaság versenyképességét, a magyar vidék fejlődését” – fogalmazott a polgármester. A karon az idei tanévben csaknem 2000 hallgató, köztük mintegy 100 külföldi diák tanul.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!