Hogyan lehet hatékonyabb a kertészeti termelés?

A debreceni Farmer Expo kiállításon évek óta megrendezik a Hortico kertészeti konferenciát, ahol az idén a hatékonyságnövelés volt a fő téma. Mint Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta, a mennyiség növelésével párhuzamosan szinte automatikusan javul a termény minősége is, ugyanakkor a beruházással azt is számításba kell vennünk, hogy melyik költségnem milyen arányban változik – számolt be róla a magyarmezogazdasag.hu.

A portál a Ledó Ferenc által elmondottakat összegezve rámutat, hogy különösen a zöldséghajtatás beruházási költségei magasak: egy „full extrás” almaültetvény hektáronként 15 millió forintba kerül, egy hektár korszerű üvegház viszont 300 millióba, nagyon alaposan ki kell számolni a megtérülését. Tudnunk kell, hogy 4-5 év átlagában milyen átlaghozamot kell elérnünk ahhoz, hogy megtérüljön a beruházás – hangsúlyozta a szakember.

Mára mi is eljutottunk oda, hogy a munkaerőgondok miatt a lehető legtöbb munkát ki kell váltani gépekkel, illetve javítani kell a munkakörülményeket és lehetőleg állandó alkalmazottakkal dolgozni egész évben.

A gépi technológiára való átállás ugyanakkor az üzemméretek növeléséhez fog vezetni, mert kis területeken nem érdemes gépet vásárolni.

Egy másik területet is érint a gépesítés, mégpedig az oktatást:

kevesebb, de sokkal képzettebb munkaerőre lesz szükség a kertészetben, és erre az oktatási intézményeknek is föl kell készülniük

- idézte Ledó Ferencet a cikk.

Hasonló példákat hozott a gyümölcstermesztésből Szabó Zoltán, a Gyümölcsért Kft. kutatási igazgatója, egyetemi tanár – írják.

A csonthéjasoknál az új fajták minél nagyobbak és színesebbek, annál jobban értékesíthetők.

Az őszibarack után már kajsziban is megjelentek a körben piros, fényes felület gyümölcsök, egyelőre csak fajtajelöltként, de biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan a piacon is találkozhatunk velük.

A piaci koncentráció és a kézi munkaerő hiánya, valamint a hatékonyságra törekvés miatt a csonthéjasokat is intenzív ültetvényekben termesztik,

a lehető legtöbb munkát gépesítve.

Ezek a nagyon értékes ültetvények pedig megérik a plusz ráfordítást, hogy védjük az esőtől, jégveréstől és a rovaroktól is. Németországban és Dél-Tirolban az új cseresznyeültetvényeket már ilyen teljes fólia- és hálóborítással szerelik föl.

Gépekkel pedig a virág- és termésritkítástól és metszéstől kezdve a betakarításig lehet gyorsítani a munkát, igaz, ehhez alkalmassá kell tenni az ültetvényt a gépi munkákra. Nemcsak a koronaforma és a térállás, hanem a fajtaválasztás is ezt szolgálja.

Izraeli és amerikai cégek pedig szedőrobotok fejlesztésén dolgoznak,

amelyek egyenként képesek leszedni a gyümölcsöt a fáról. A szőlőkombájnhoz hasonló betakarítógépek pedig már nálunk is ismertek a ribiszkében, de külföldön meggyet is szüretelnek így.

Borítókép: A Békási közösségi kert a közösségi kertek éjszakáján 2017. szeptember 2-án.

Forrás: MTI / Máthé Zoltán