Biztató a helyzet

2018.07.18. 08:07

Akár tíz százalékkal is eshet az új építésű lakások ára

Bánki Erik szerint az uniós pénzek nélkül is számottevő növekedés vár a magyar gazdaságra.

Budapest, 2018. június 26. Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka felszólal a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosításának általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. június 26-án. MTI Fotó: Kovács Attila

A költségvetés céljai nemzeti érdeket szolgálnak, tervezése megfontolt, a számok megalapozottak, a gyengébb forint miatt pedig nincs szükség új büdzsére – mondta Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.

A lapnak a jövő évre várt 4,1%-os GDP-bővülésre vonatkozó kérdésére válaszolva a szakember elmondta: az elmúlt öt évből háromban 4 százalék feletti volt a bővülés, az idei első negyedévben pedig 4,8. Rámutatott, hogy a prognózist az elemzők jó része is teljesíthetőnek tartja, s ezt támasztja alá a Pénzügyminisztérium várakozása is – amely korábban nemzetgazdasági tárcaként a leghitelesebb előrejelzéseket adta.

Bánki Erik szerint a várt gazdasági növekedés fő pillérei a növekvő reálkeresetek, az ipar teljesítménye, az export, a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor szárnyalása. Felhívta rá a figyelmet, hogy

a magyar gazdaság már most is önállóan megállja a helyét, 2020-ig pedig tovább erősödik:

szerinte az uniós források nélkül is számottevő növekedés vár a magyar gazdaságra. A szakember az uniós forrásokat nem tartja „ingyenpénznek”, hiszen Magyarország számos dologról lemondott érte cserébe, például a vámokról. A támogatásokkal pedig nemcsak a volt szocialista országok jártak jól, hanem a nettó befizetők is.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A költségvetési tartalék másfélszeresére emelését azzal indokolta, hogy Európában a migráció miatt keletkezett politikai feszültségek gazdaságiba is átcsaphatnak, ezért azt gondolták, nem árt tartalékolni, illetve jelentős kiadásokkal fog járni, ha nő a migrációs nyomás – utóbbi az ENSZ jelentése szerint is dinamikusan emelkedni fog. Ez esetben a költségvetésben szereplő más tételekhez nem kell hozzányúlni, nem kell elvenni belőlük – magyarázta.

A jövő évi költségvetés jelentős összeget fordít az ország biztonságának védelmére. Bánki Erik ezt részletesebben is kifejtette: „Az országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, az állampolgárok biztonságát garantálnia kell!

Erre, a közbiztonsági célokra, a határok védelmére, valamint a rendvédelmi életpályamodellre fordítjuk a 350 milliárd forintot.”

Az ingatlanpiaccal kapcsolatosan az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke kijelentette: noha úgy tűnik, 2020-tól megszűnik az új építésű lakások esetében alkalmazható, 5 százalékos kedvezményes áfakulcs, 2020. januárig olyan mértékű ingatlanfejlesztés valósul meg, amely túlkínálatot okoz,

így több mint 10 százalékos árcsökkenésre számít a lakáspiacon.

Szóba került a teljes foglalkoztatottság mint elérendő cél, valamint a cafeteria-rendszer felszámolása is. Bánki Erik azt mondta, a munkaerőhiány problémáját képzésekkel, átképzésekkel kívánják orvosolni, és fontos tartalékokat lát a közmunkások versenyszférába integrálásában is. A béren kívüli juttatásokról szólva elmondta: az összegszerűen nem változik, hiszen a közszférában 200 ezer, a versenyszférában 450 ezer forint lesz a béren kívüli kedvezményesen adható juttatások felső korlátja, egyedüliként megmarad a Szép-kártya. Mint mondta: „Azt szeretnénk elérni, hogy a béren kívüli juttatások köre szűküljön, ellenben a bérek emelkedjenek.”

A külföldre vándorolt magyar fiatalok kérdését érintve a bizottság elnöke kifejtette: az Eurostat május végi adataiból kiderült, hogy európai összevetésben továbbra sem nagy a számuk: tavaly 325 ezer ember, a 20–64 éves korosztály 5,2 százaléka dolgozott más uniós tagállamban, ami a 28 tagú EU-ban a 13. helyet jelenti. Bánki Erik szerint, ha valaki külföldre megy tapasztalatot szerezni, tőkét felhalmozni, az pozitív. Kint azonban drágább az élet, magasabbak a lakbérek, távol vannak a barátok, rokonok – magyarázta. Ha a munkavállalók a kinti keresetük 60-70 százalékát megkapják itthon, hazajönnek. „Mohácsi vagyok, nálunk a vágóhídon ötszáz embert foglalkoztatnak, több mint százan jöttek már haza Nyugat-Európából. A Nemzeti Versenyképességi Tanács által megfogalmazottak szerint

a nyár végére elkészülhet az a javaslatcsomag, amelynek végrehajtásával 2030-ra elérhetjük az osztrák életszínvonal 86 százalékát.

Azt gondolom, hogy az elvándorlás ilyen minimális különbség esetén nem lesz markáns” – tette hozzá.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható.

Borítókép: Bánki Erik felszólal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosításának általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 26-án. Forrás: MTI / Kovács Attila

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!