Okosszemüveg a biztonságért

Egy okosszemüveg forradalmasíthatja a légi járművek földi ellenőrzését. A megoldás a jövőben hasznos lehet az óceánjáró hajók, a tengeralattjárók, vagy akár az űrhajók földi átvizsgálásakor is – írja a Világgazdaság.

A repülőgépipar a rutinos öreg rókák felségterülete. Mit tudhat négy fiatal srác e stratégiai üzletágról? – csóválták a fejüket az AerinX szakmai bemutatóra meghívott iparági „nagykutyák”. A négy fiatal srác azonban magabiztosan mutatta be az általuk feltalált, légijármű-ellenőrzési rendszerüket, amely mintegy

80 százalékkal csökkenti a vizsgálati időt és alkalmazásával mintegy 70 ezer dollár spórolható meg évente repülőgépenként.

Az informatikai rendszer úgy támogatja a karbantartó mérnököt, hogy csökkenti az emberi hiba lehetőségét. A sokat látott szakemberek végül „ismétlést” kértek.

A 21. században már elavult folyamatnak tűnhet, hogy a légi járművek ellenőrzését még mindig kizárólag manuálisan végzik. A fiatal csapat a kiterjesztett valóság technológiájával forradalmasítaná az ellenőrzési eljárást, amely megkönnyítené a légitársaságok munkáját. Az AerinX rendszer segítségével kiválthatók a több ezer oldalas papíralapú műszaki leírások, miután

a Microsoft HoloLens szemüveghez hasonló okosszemüveg használatával könnyen azonosíthatók a gép külső borításán keletkezett sérülések.

Kiss Bence, az AerinX startupcég vezetője fejében még 2014-ben fogalmazódott meg az AerinX ötlete, amikor a repülőgépek földi ellenőrzésére keresett hatékonyabb és megbízhatóbb megoldást. A Google mutatta az irányt, de a technológia még nem állt készen.

Kockázatos volt, hogy előre dolgozzunk, de éreztük, hogy az okosszemüvegbe épített kiterjesztett valóság technológia lábra fog állni, így a piaci elsőség reményében fogtunk bele a fejlesztésbe

– fogalmazza meg Kiss Bence a Manager Magazinnak. Olyannyira jól gondolkodott a csapat, hogy mára nemcsak komolyan veszik őket, hanem már a Közel-Kelettől egészen az Egyesült Államokig keresik velük a közös kapcsolódási pontokat a légitársaságok és repülőgépgyártók.

A technológiai innovációs megoldások esetében gyakori, hogy nem lehet őket úgy megvalósítani, ahogyan a tervezőasztalon elképzeljük, ez is egy ilyen eset volt

– veszi át a szót Wéber Zoltán, az AerinX technológiai igazgatója. Mint mondja, alapvetően technológia- és ipari ismeret, illetve megérzés és hit kérdése, hogy továbbmentek az úton, és a hipotézisre tömérdek mérnökidőt és magántőkét áldoztak. Végül nekik sikerült „összerakni” egy olyan megoldást, amely a repülőgépek „fordulóidőit” lényegesen lerövidíti. Pedig a világ legnagyobb gyártói is dolgoznak a probléma megoldásán. Például az Airbus robotautóval próbálná az említett problémát kezelni, de Kiss Bence úgy véli, hogy a magyar találmánnyal előrébb járnak, hogy redukálják a légi katasztrófák lehetőségét.

Gonda László, az AerinX pénzügyi igazgatója hozzáteszi, hogy az egyedülálló találmány mellé egy nagyon harmonikus csapatot is sikerült létrehozniuk. A régmúltra tehető barátságuk jó alapnak bizonyult ahhoz, hogy az üzletben is támogassák egymást, annak ellenére, hogy különböző szemlélettel bírnak. „Bence az ötletgazda, Zoli »taposta« a technológiát, Imre a nemzetközi kommunikációhoz ért, én pedig a pénzügyekben vagyok realista” – sorolja Gonda László.

S ha már a pénzügyek szóba kerültek, elmesélik, hogy az elejétől kezdve a nemzetközi piacra készültek, de a fejlesztés korai fázisában még nem akartak kockázati tőkéseket bevonni. Azonban eljött az idő, s már zajlanak a tárgyalások a külföldi befektető partnerekkel, akiknek mintegy 2,5 millió dollárt kellene a projektbe injekciózniuk. Ha a repülőgépiparban hasznosításra került a megoldásuk, jöhet a többi iparág is. „Például hasonlóan hasznos lehet a találmány az óceánjáró hajók, a tengeralattjárók, vagy akár az űrhajók földi átvizsgálásakor” – fűzi hozzá Hanyecz Imre, az AerinX kommunikációs igazgatója.