A mézhamisítás ügye a figyelem középpontjába került

A képviselő elmondta, a méhek, a méhészek és a méz védelmében elfogadott állásfoglalás jelentősége nem csak az, hogy az Európai Unió (EU) felveszi a versenyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel szemben, hanem meg is védi az uniós termékeket azokkal szemben. Az unión kívülről, főként a Kínából származó méz mintegy 20 százaléka ugyanis bizonyítottan hamisított – húzta alá.

A hamisítás elleni fellépést a fogyasztók megtévesztésének felszámolása mellett az indokolta, hogy az unióba olcsón behozott termékek miatt a méz piaci ára két év alatt mintegy a felére csökkent – közölte.

Erdős Norbert elmondta, sokan visszaélnek egyebek mellett a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 2011-es rendelet nem kellően szigorú előírásaival, az „EU-s és EU-n kívüli mézek keveréke” címke alkalmazásával. A kezdeményezett szabályozás szerint a csomagolás címkéjén azt kellene feltüntetni, hogy a végtermékben felhasznált EU-n kívüli méz melyik harmadik országból, vagy országokból származik, továbbá azt, hogy a kiszerelt termékben ez a tétel pontosan milyen százalékos arányban van jelen – tette hozzá a képviselő.

Az 560 szavazattal 27 ellenében 28 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott európai parlamenti állásfoglalás a hamis méz behozatalának megszüntetése érdekében több javaslattal él. Egyebek mellett kimondja, hogy az EU és tagállamai fektessenek többet a méhek védelmébe és a termelők támogatásába. Állítsanak össze a méh-elhullás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet, támogassák az inváziós fajokkal és betegségekkel szemben ellenálló méhfajok létrehozását, tiltsák be azokat a növényvédőszer-hatóanyagokat, amelyek bizonyítottan veszélyt jelentenek a méhek egészségére, valamint hozzanak létre a permetezési időszakokra vonatkozó korai előrejelző rendszert.

A dokumentum szerint a nemzeti méhészeti programokra elkülönített uniós költségvetési támogatás összegét 50 százalékkal meg kell emelni és új támogatási rendszert kell bevezetni a 2020 utáni közös uniós agrárpolitika keretében.

Annak érdekében pedig, hogy az import méz megfeleljen a magas európai minőségi elvárásoknak, harmonizálni kell a külső határokon és a belső piacon végzett ellenőrzéseket. Minden importált mézet tesztelni kell, valamint szigorítani a nyomonkövethetőségi követelményeket. A mézhamisítások kiszűrése érdekében hatékonyabb laboratóriumi módszerekre, valamint szigorúbb szankciók bevezetésére van szükség. A javaslat kimondja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások során a méz és egyéb méhészeti készítmény minősüljön „érzékeny terméknek” és ezeket lehetőség szerint zárják ki a tárgyalások köréből.

Az Európai Unió területén mintegy 600 ezer uniós termelő közel 200 ezer tonna mézet termel évente, ezzel az EU Kína után a második a világon. A legnagyobb termelő Románia, Spanyolország és Magyarország. Évente 200 ezer tonna import érkezik Kínából, Ukrajnából, Argentínából és Mexikóból. Az Európai Bizottság felmérése szerint a tesztelt import méz 20 százaléka nem felel meg az uniós elvárásoknak.