2018.03.12. 19:00
Biztonságot jelent az országnak, hogy itthon van az aranytartalék
Az aranyra úgy kell tekintenünk, mint egy menedékeszközre, ami szélsőséges piaci vagy akár geopolitikai feszültségek esetén is képes fenntartani a bizalmat, gazdaságstratégiai eszközként egyfajta védvonalat biztosítva az adott ország gazdaságának – jelentette ki Veres István, a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiaci igazgatóságának vezetője.
A nemrég hazaszállított három tonna aranytömb repülővel érkezett hozzánk, és komoly biztonsági intézkedések közepette került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Bank egyik titkos tárolóhelyére, egy speciálisan erre a célra kialakított, a legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelő tárolóba.
Az Origónak adott interjújában Veres István elárulta, hogy az itthoni tárolás érdemben nem került többe, mint eddig. Egyrészt azért, mert a jelenlegi tárolóhely eddig is létezett, vagyis ennek kialakítására nem kellett költeni, másrészt azért, mert a jegybank külföldön nem aranytömbökkel rendelkezett, hanem arany számlaköveteléssel, amelynek – természetesen- nem volt tárolási költsége. (Utóbbinak egyébként az a magyarázata, hogy a nemzetközi aranypiacon csak számlakövetelés formájában lehet különböző piaci műveleteket végezni.)
A hazahozatalról szóló döntést természetesen komoly előzetes vizsgálódás előzte meg. Ennek során figyelembe vették azt, hogy milyen folyamatok zajlottak le az utóbbi években az aranypiacon, hogyan változott más jegybankok magatartása. A nagy jegybankoknál az arany mindig is egy tradicionális tartalékeszköz volt.
Azonban míg korábban, az 1980-90-es években befektetési eszközként tekintettek az aranyra, addig ez később megváltozott, és a 2008-as pénzügyi válság után már gazdaságstratégiai szerepe, bizalmat és biztonságot erősítő funkciói kerültek előtérbe.
Az igazgató szerint ezen nem is kell csodálkozni, hiszen a válság idején több országban is megrendült pénzügyi bizalom helyreállításában a jegybankok oroszlánrészt vállaltak. Veres szerint tehát Az aranyra inkább úgy kell tekintenünk, mint egy menedékeszközre, ami szélsőséges piaci vagy akár geopolitikai feszültségek esetén is képes fenntartani a bizalmat, gazdaságstratégiai eszközként egyfajta védvonalat biztosítva az adott ország gazdaságának.
Éppen ezért az elmúlt években számos nagy nemzetközi jegybank döntött úgy, hogy aranytartalékának egy részét hazaszállítja, például Németország, Ausztria vagy Hollandia. Mi ezt a nemzetközi trendet követtük.
Kevesen tudják, de a magyar jegybanknak 1924-es alapítása óta mindig volt aranytartaléka, amely a második világháborúig folyamatosan gyarapodott. A szovjet megszállás előtt – 1945 januárjában – a híres aranyvonattal mentették ki Ausztriába az aranytartalékot, ez a készlet 1946-ban teljes egészében visszatért Magyarország területére, ekkor mintegy 31 tonna aranya volt a nemzeti banknak. A készlet az 1970-80-as évek tájékán tetőzött 65-70 tonnával, majd a jegybank a készlet leépítése mellett döntött, amely 1992-ig 3 tonnára, a mai szintre apadt. Ennek értéke egyébként körülbelül 130 millió dollár.
Arra a kérdésre, hogy vásárol-e további aranytömböket az MNB, Veres azt mondta: erről a Monetáris Tanács dönt a magyar gazdaság és monetáris politika tartalék igénye alapján. Személyes véleményének hangot adva azonban hozzátette: „Ha arra gondolok, hogy a feleségemet akarom meglepni egy arany karkötővel, akkor szerintem örök igazság, hogy a több egyben jobb is.”