2018.02.05. 12:03
Cégvezetők: a kéz már drága, de az agy még olcsó
Általánosságban vonzó lehet a cégek számára Magyarország, de ügyelni kell az elegendő szakképzett munkaerőre, mert az emelkedő bérek miatt az egyszerű munkafolyamatokat már nem éri meg a multiknak idetelepíteni.
A man works on a car in the new factory of German carmaker Daimler AG Mercedes-Benz in Kecskemet, about 90km east of Budapest on March 29, 2012. German luxury car maker Daimler has completed construction of an 800 million euro factory in Kecskemet. The project is the largest new investment by far in recent years in Hungary and one which highlights the government's ambivalent relationship to investors. The official inauguration ceremony of the factory will be held this afternoon. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Forrás: AFP PHOTO
Fotó: Kisbenedek Attila
Igaz, hogy tavaly 9 százalékra csökkent Magyarországon a társasági adó – az egyik legalacsonyabbra Európában –, a helyi iparűzési adó azonban továbbra is elviszi a teljes forgalom átlagosan két százalékát, ezzel pedig elmossa az alacsony társasági adó kedvező hatását – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet minapi rendezvényén, amelyen két amerikai multi magyarországi vezetői osztották meg tapasztalataikat a hazai beruházási környezetről – írja a Világgazdaság.
Kiss Zoltán, az NCR Magyarország Kft. gyárigazgatója és Peer János, a CooperVision CL Hungary Kft. vezérigazgatója a fenti mellett abban is egyetértett, hogy némileg ösztönzi a mobilitást a saját gépkocsival való munkába járás nagyobb támogatása, bár ez az alkalmazottaiknak csak töredékét érinti. (A támogatás kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelkedett.) A gyártósor melletti dolgozókat busszal szállítják, ami drága, és mivel egyre messzebb kell értük menni, néhány év alatt a többszörösére nőtt a költség. A megoldást a két vezető részben a munkásszállókban látja.
Kiss Zoltán és Peer János szerint is egyre nehezebb megtalálni a szakképzett munkaerőt, ráadásul a megfelelő tudású munkavállalóknál is előfordulnak hiányosságok.
A frissdiplomások elméleti tudása hatalmas, de meg kell őket tanítani a dolgok pragmatikus megközelítésére. Nem könnyű stabil, tárgyalóképes angol nyelvtudású szakemberre sem bukkanni – mondta Kiss Zoltán. Peer János hiányolta a gyárak és az egyetemek közötti valós kapcsolatokat, a hazai gyakorlatba átültethető példaként e téren a németországi gyakorlatot említette.
A két cégvezető szerint a régióban folyamatosan emelkedő bérek miatt az egyszerű munkafolyamatokat már nem éri meg a multiknak idetelepíteni, Indiában és a Közel-Keleten sokkal olcsóbb a munkaerő.
„Ide az jöjjön, aki magasan képzett munkaerőt keres, mert ma már itt a kéz nem olcsó, de az agy még igen. A szakembereink és a mérnökeink arányaiban még keveset keresnek. Ezért is kell ebbe invesztálni, főleg, mert a robotizáció térnyerésével inkább szakképzett dolgozókra lesz szükség” – mondta Peer János.
Magyarország földrajzi adottságai is vonzók a két vezető szerint, és az ország infrastruktúráját is kellően fejlettnek ítélik. Az előbbi nagy versenyelőny a Távol-Kelettel szemben, az úthálózatunkkal pedig például Lengyelországot utasíthatjuk magunk mögé.
Borítókép: Illusztráció
Forrás: AFP/Kisbenedek Attila
