Micsoda? Nazca-vonalakat fedeztek fel a Balatonnál

A tó története tele van meglepő és rejtélyes eseményekkel.

Fura vonalak tűnnek fel például egy izgalmas elméletben a Balaton kapcsán, amelyek magyarázhatják a települések elrendezését, és mindezt a Nazca-vonalak mintájára teszik.

Korábban a Vehir is beszámolt egy elméletről, amely a nyolcvanas években keltett nagy visszhangot - írja az Origo. Zelkó Zoltán, aki Peruban végzett kutatásokat a Nazca-fennsíkon a híres vonalak mentén, úgy vélte, hogy ezek a fura és izgalmas, ám nagyon rejtélyes és titokzatos alakzatok az inkák előtti rejtélyes és kevésbé ismert civilizációhoz kötődnek, és távközlési szerepük lehetett, egy ősi kommunikációs rendszert alkothattak, amelyekről ritkán beszélnek nyíltan a szakértők az ősi civilizációk kapcsán.

Ezt a rómaiaknak tulajdonította, akik pontos út-, alagút- és vízvezeték-hálózattal rendelkeztek. Igazodási pontokként a településekre épített tornyok szolgáltak. Zelkó úgy vélte, hogy Szent István uralkodása alatt templomokat építettek helyükre. Így Badacsony és Veszprém között egy nyílegyenes vonalat tudunk húzni, ahol Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, Árokfő, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony templomai sorakoznak. Zelkó ezen a vonalon kívül több irányba is felfedezett összefüggéseket, és egy bonyolult térképet hozott létre.

A Promotions.hu kitér arra is, hogy 

 A mesterséges sziget nemcsak a vonalak metszéspontja, hanem a tó geometriai középpontja is. A mai Balatonszemes vonalában lehetett, ahol a műholdas felvételeken is egy sötétebb folt látható. Zelkó Zoltán feltételezése szerint így kötötték össze az északi és déli part kommunikációját. Olyan messze vannak egymástól, hogy a hajózás helyett ezt a megoldást találták a rómaiak. A Balatonnak ezen pontjáról szabad szemmel egyébként több templomtornyot is láthatunk.