2023.02.11. 06:00
Nem tréfadolog: ekkora nagy veszély fenyegeti a 6 óránál kevesebbet alvókat
A megfelő mennyiségű alvás előnyeit mindenki ismeri. De mi a helyzet az állandóan kialvatlanokkal?
Illusztráció: Shutterstock
A 18 és 80 év közötti felnőttek számára a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat azt javasolja, hogy az alvás 6 és 11 óra között mozogjon. A legtöbb brit azonban még mindig csak 6 óra 19 percet alszik éjszaka átlagosan a The Sun szerint. Dr. Sue Peacock egészségügyi tanácsadó, alvásszakértő szerint viszont ezen nem szabad stresszelni, mert csak rontunk a helyzeten - írja a Ripost.
"Az alvás miatti szorongás alvászavarokhoz és álmatlansághoz vezethet, ami aztán egy ördögi kört generál"- magyarázta a szakember.
Az immunrendszer gyengülésétől a súlygyarapodáson át a szívbetegségekig sok minden okozhat az alváshiány, de ez még nem minden...
Az alvás mennyisége közvetlenül befolyásolja immunrendszerünk működését, és azt is, hogy az immunrendszer egyes részei hogyan termelnek védő, fertőzést legyőző anyagokat - úgynevezett citokineket - magyarázza dr. Sue. A szakértő szerint ezek a citokinek nemcsak az idegen betolakodókkal, például baktériumokkal és vírusokkal veszik fel a küzdelmet, hanem segítik az alvást is – ami több energiát ad az immunrendszernek ahhoz, hogy megvédje a szervezetet a betegségektől.
Más kutatások szerint azoknál, akik hat óránál kevesebbet alszanak, nagyobb az elhízás és a cukorbetegség kockázata. A hosszú távú alváshiány növeli az étvágyat, a túlevést és így elősegíti a súlygyarapodást.
"Az alváshiány összefügg a memória romlásával és a kognitív zavarokkal, valamint a közúti balesetek fokozott kockázatával" - teszi hozzá a szakember.
Dr. Sue szerint az álmatlan éjszakák növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek, például a magas vérnyomás, a stroke és a szívroham kockázatát is.
Fotós: KieferPix
De ami a legdurvább: a rák kialakulásának esélye is megnő, ha nem alszunk eleget. A szervezet „biológiai órájában” - amely szabályozza az alvást és több ezer egyéb funkciót - fellépő zavarok növelhetik a mell-, vastagbél-, petefészek- és prosztatarák kialakulásának esélyét.
