Törőcsik Mari szeretne még egyszer színpadra állni

A Kossuth-nagydíjjal kitüntetett színésznő ugyan imádja a nyarat, mégsem bánja, hogy véget ért a meleg évszak – írja a HOT! magazin. Annál kellemesebbet el sem tud képzelni, mint amikor a kertjében, a napsütésben pihen, és hallgatja a madarak csicsergését. Az erős frontok azonban annyi bosszúságot okoznak neki, hogy boldogan int búcsút a nyárnak.

Az őszről, amikor a természet elalszik, a fák ledobják a lombjukat, és lassan átveszi az uralmat az esős, zord időjárás, az elmúlás is eszébe jut a művésznőnek. Nem csügged, nem készül a halálra, mindig vannak tervei, mégis eljátszik a gondolattal, hogy mi az, amit még mindenképpen szeretne megvalósítani az életében.

„Nagyon hiányzik a közönség és a kollégák”

Törőcsik Marinak mindig is a hivatása volt az élete, ő akkor volt igazán boldog, ha játszhatott. Legyen az színház vagy film, a munka rengeteg energiával töltötte fel, fáradhatatlan volt.

A mindig vidám és életerős művésznő sok egészségi problémát küzdött már le, a legsúlyosabb a klinikai halál állapota volt, de abból is visszajött. Sőt, nem sokkal később újra színpadra állt.

Egy ideje azonban annyira legyengült a szervezete, hogy szinte folyamatos kórházi ellenőrzésekre szorul, gyakran jár be a szombathelyi kórházba vitaminkúrára és nyelőcsőtágításra. Méltósággal viseli a megpróbáltatásokat, és mindig alig várja, hogy a klinikáról hazatérhessen Velembe.

„Olyan csodálatos itt! Csend van, nyugalom. Nekem ennél már nem is kell több! Na jó, arra még nagyon vágyom, hogy életemben egyszer még színpadra állhassak. Az lenne a legnagyobb öröm számomra. Nagyon hiányzik a színpad, a közönség és a kollégák” – árulta el a lapnak a művésznő, akinek elég gyenge a hangja, de hiszi, hogy lesz még alkalma megmutatni kivételes tehetségét a színházkedvelő nézőknek.

Boldoggá teszi, hogy nem felejtik el

Rengetegen látogatják, és mindennap számtalan telefonhívást kap, érdeklődnek a hogyléte felől – neki pedig jólesik, hogy ilyen sokan gondolnak rá. Az exférje, Bodrogi Gyula is gyakran felhívja telefonon, a kollégái is naponta beszélnek vele, sőt, a miniszterelnök is meglátogatta. A színésznő mindig meghatódik azon, hogy mennyien szeretik.

„Hihetetlen, milyen sok ember gondol rám! Nagyon boldoggá tesznek azzal, hogy nem felejtenek el” – mondta elcsukló hangon a nemzet színésze.