2020.09.09. 09:22
Nyolc emberből egy a légszennyezésbe hal bele
A levegő- és zajszennyezés, a rossz minőségű víz és a vegyi anyagokkal való érintkezés az összes halálozás 13 százalékában játszott szerepet – idézte a koppenhágai székhelyű Európai Unió (EU) környezetvédelmi hivatalának (EFA) friss tanulmányát a BBC hírportálja.
People make their move besides burning garbage as it creates toxic smoke near the river Buriganga in Dhaka, Bangladesh on Monday, August 17, 2020. A study says, Air pollution shortening life expectancy by seven years in Bangladesh. (Photo by Syed Mahamudur Rahman/NurPhoto)
Forrás: AFP / NurPhoto
Fotó: Syed Mahamudur Rahman
A kedden közzétett jelentést úgy jellemzik, mint „az egészség és a környezet nagy léptékű értékelése” Európában.
A kutatók találták, hogy az Európai Unióban 630 ezer idő előtti halálozás volt környezeti tényezők számlájára írható 2012-ben, az utolsó évben, melyről adatokkal rendelkeznek.
A légszennyezés évente 400 ezer halálozásban, a hangszennyezés 12 ezer ember idő előtti halálában játszott szerepet. A további halálozások az extrém időjárási jelenségekhez, többek között a hőhullámokhoz köthetők.
„Az emberek többféle kockázatnak vannak kitéve, ezek összeadódhatnak, és egyes esetekben több is károsítja egyszerre az egészséget”
- olvasható a jelentésben.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint a légszennyezés évente a világon több millió ember halálát okozza,
a stroke-os, tüdőrákos és szív- és érrendszeri eredetű halálok egyharmadának áll a hátterében.
Egy másik WHO-jelentés, mely a zajszennyezésről készült, megjegyezte, hogy a környezeti zajártalom a vérnyomás és a stresszhormonok szintjének emelésével hozzájárul a szívbetegségekhez.
Az EFA jelentése azt is feltérképezte, mely közösségeket érint a probléma.
A szegényebbeket aránytalanul jobban sújtja a légszennyezés és az extrém időjárási jelenségek, köztük a hő- és hideghullámok.
Ez összefügg azzal, ahol élnek, dolgoznak és tanulnak, melyek gyakran hátrányos helyzetű városrészek, forgalmas közutak közelében találhatók – írták.
Jó hírt is tartalmaz a jelentés:
a légszennyezéshez köthető halálozások az 1990-es egymillióhoz képest csökkentek, a vízminőség pedig Európa nagy részén jó.
Az EFA szerint elsőbbséget kellene élvezniük a „zöld és kék területeknek”, mert ezek hűtik a városokat a hőhullámok idején, enyhítik az áradásokat, csökkentik a zajszennyezést és támogatják sokféle faj fennmaradását.
Borítókép: száll a füst a Buriganga folyónál, Bangladesben