Tényleg a jövő üzemanyaga lehet a víz

Címkék#Vasárnap Reggel #dízel #benzin #víz #biodízel #üzemanyag

A kutatók már évtizedek óta keresik a belső égésű motorok helyett az alternatív üzemanyagokat. Most két olyan új eljárással is kísérleteznek, amelyekből tíz év alatt valóság lehet.

Fábos Erika

Forrás: Shutterstock

A működő alternatívüzemanyag-gyárat a Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) állították össze. Igaz, még csak naponta alig néhány liter üzemanyag előállítására alkalmas, beindítását mégis áttörésnek tartják az e-üzemanyag néven, illetve a szén-dioxid-semleges és szintetikus üzemanyag néven is ismert technológia történetében – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel.

Ez a „kisüzem” az úgynevezett power-to-liquid eljárást alkalmazza, alapanyagként az állomás körüli levegőből kivont szén-dioxidot használja és gőz halmazállapotú vizet. A két anyagból úgynevezett szimultán elektrolízissel hidrogént és szén-monoxidot állítanak elő, majd egy újabb lépésben úgynevezett hosszú láncú szénhidrogéneket, amelyeket a folyamat befejező lépésében úgy darabolnak fel, hogy benzinnek, dízelnek vagy kerozinnak megfelelő üzemanyagot lehet gyártani belőlük. Mivel a szükséges áramot megújuló forrásokból nyerik, a technológia abszolút környezetbarát, és mivel

a légkörből vonja ki a szükséges szén-dioxidot, nagyban hozzájárulhat az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem sikeréhez.

Az eljárás még kezdetleges, a KIT szakemberei a következő fejlesztési szakaszra is még csak a napi 100-200 literes mennyiséget terveznek. De számításaik szerint

a technológia nagyjából tíz év múlva már érett lesz az ipari méretű üzemanyaggyártásra is.

A legújabb hír, hogy eközben a Cambdrige-i Egyetem kutatói is létrehozták a „mesterséges levelet”, amely napfény, szénioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt – szintézisgáz -, amelyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek. A technológia felhasználható lesz fenntartható folyékony üzemanyag előállítására, amely szintén a benzin alternatívája lehet.

A mesterséges levélnek ugyan a napfény a táplálója, de hatékonyan működik felhős, borús napokon is. Jelenleg a szintézisgázt hidrogén és szén-monoxid elegyéből nyerik, ehhez a barnaszén, a kőszén, a földgáz az alapanyag. A mesterséges levél viszont nem bocsát ki semmilyen többlet szén-dioxidot a légkörbe.

A szintézisgázt régóta használja az ipar – többek között gyógyszer, műanyagtermékek, növényvédők előállításához –, így ennek fenntartható módon történő előállítása kritikus lépés a globális szénkörforgás lezárásában és a fenntartható vegy- és üzemanyagipar létrehozásában – írta ezzel kapcsolatban az egyetem honlapján megjelent közleményében Erwin Reisner professzor, aki hét éven át dolgozott a projekten. A kutatást az osztrák kormány és az ÖMV osztrák kőolajtársaság is támogatta. A kutatócsoport most tanulmányozza azokat a módokat, hogy a technológia felhasználásával fenntartható folyékony üzemanyagot állítsanak elő a benzin alternatívájaként.

Kávézacc az autóba? Ezek is alternatívák

Amíg a benzinkúton egyszerűen tankolhatunk, nemigen gondolunk bele, de a belsőégésű motorok már régóta sok mindennel működnek a benzin és a gázolaj mellett.

Fagáz. Ilyen autók az 1930-as években hazánkban is futottak. A fagáz magas hőmérséklet mellett lezajló tökéletlen égés következtében jön létre. Az égés alapanyagául szolgáló fából vagy egyéb biomasszából különféle gázok szabadulnak fel, melyek közül számos éghető, így a keletkezett magas hőmérsékletű keverék a lehűtést és szűrést követően felhasználható a benzinüzemű motorokban. Hátránya, hogy nehezen éri el az üzemi hőmérsékletet és az előállítás is körülményes.

Kávézacc. A kávéőrleményben található olaj tulajdonságait tekintve megegyezik a jelenleg bioüzemanyag céljára termesztett növényekével, ráadásul a kávé esetében hulladékot dolgozunk fel ahelyett, hogy külön termesztenénk azt, így még jobb az energiaegyensúlya. Viszont bármennyire is sok kávét iszik az emberiség, ehhez nem eleget...

Sűrített levegő. Az ötlet szinte egykorú az autózással, egy időben a párizsi villamost is levegő hajtotta. Tíz éve az indiai Tata felkarolta a volt Forma-1-es mérnök, Guy Négre cégét, amely egy levegővel működő motort fejleszt. Terveik között 110 km/órás végsebességre képes, 200 kilométer hatótávú járművek szerepeltek, de valódi áttörést nem tudtak elérni. Pedig az elgondolás jó, sűrített levegőt elő lehet állítani akár teljesen tiszta energiából is. A kocsi tankolhat direktben is, de egy beépített kompresszorral sűríthetne is magának hajtóanyagot. Mindezek ellenére sem jutott túl az ötlet a játékautók hajtásán.

Étolaj. Bő tíz évvel ezelőtt igazi slágertéma volt az étolaj, de akár a használt sütőolaj üzemanyagként történő felhasználása is. Sok dízeles ezt meg is tette, persze titokban, mert illegális volt – és ma is az –, a kocsikat pedig elárulta a kipufogóból áradó rántotthúsillat. Tény azonban, hogy a repcéből és napraforgóból nyert olajat akár közvetlenül is a tankba lehet önteni. Egy modern dízelbe mondjuk semmiképp sem javallott belecsurgatni. A biodízel létező alternatíva, viszont a környezeti hatásai ennek sem pozitívak, és amiből élelmiszert is elő lehet állítani, azt nem érdemes másként hasznosítani.

Borítóképünk illusztráció