Szereti a sört? Akkor ezt illik tudnia

A sör négy fő alapanyaga a maláta, a komló, a sörélesztő és a víz. Először többnyire árpa csíráztatásával malátát készítenek. Ebből lesz a cefre, amit leszűrve a komlóhoz adnak. Hogy gátolják a káros baktériumok elszaporodását, az erjesztésre hűtött helyiségben kerül sor. A főerjedés és a lefejtés után az utóerjedés következik: az ital fa- vagy fémhordókban több hónapig erjed még, s közben megtisztul, telítődik szén-dioxiddal, kialakul az íze és a habszerkezete. A végső szűrés után palackozzák.

Úgynevezett spontán erjesztésű söröket ma már csak Belgiumban gyártanak, legismertebb fajtája a lambic. Felső erjesztésű söröket (az erjesztés magas hőfokon, rövid ideig tart, az élesztő a sörlé tetején úszik) Nagy-Britanniában készítenek, ezek az ún. ale sörök. A legelterjedtebb módszer az alsó erjesztés (alacsonyabb hőfokon, hosszabb ideig végzik, az élesztő a tartály aljára ülepszik). Ezek az ún. láger sörök. Léteznek hibrid (az alsó és a felső erjesztésű eljárás keveredik) fajták is, ilyen a búzasör.

A sör a színe szerint lehet fehér, világos, vörös, fekete, barna stb., alapanyaga alapján készülhet árpából, búzából, tönkölybúzából, de akár zabból, rozsból is.

Ha pedig elkészült az aranyló, habos nedű, nincs más hátra, mint üvegbe, dobozba (vagy hordóba) tölteni és indulhat is a boltok polcaira, hogy végül a torkunkon legurítva derítsen minket jobb kedvre.