Népszerű lett a korai óvodakezdés

A Magyar Nemzet szakemberek véleményét ismertetve hétfői számában arról ír, hogy 2024-ben mutatkozhat meg először a hároméves kori óvodába járási kötelezettség sikere. A 2015-ös tanévtől ugyanis már hároméves kortól kötelező óvodába járni, míg korábban elég volt ötévesen beiratkozni.

A korhatár leszállítása azért fontos, hogy mielőbb megkezdődhessen a hátrányos helyzetű gyerekek szociális és kulturális hiányosságainak pótlása, és az iskolakezdésre csökkenhessenek a diákok közötti óriási különbségek. A rászoruló családok számára emellett nagy segítség, hogy a gyermek ingyen étkezhet az óvodában.

Bíró Gyula, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) szóvivője, a Gál Ferenc Főiskola szarvasi gyakorló intézményének vezetője a Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy az óvodakötelezettség korhatárának leszállításával általánosságban egyetért az intézményvezetők, óvodapedagógusok és a szülők nagy többsége, az emelkedő gyermeklétszám pedig az intézkedés eredményességét mutatja.

Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek későbbi iskolai előmenetelének kudarcai mérsékelhetők a minél korábbi óvodáztatással

- emelte ki a szakember, akinek elmondása szerint az Oktatási Hivatal (OH) pár napon belül, március 29-én fejezi be az óvodák reprezentatív körét érintő szakmai ellenőrzést, amelynek keretében vizsgálja az óvodába járási kötelezettség teljesítését.

Hatástanulmány készítését szorgalmazza az óvodakezdés kapcsán a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke is. Verba Attiláné úgy látja: érdemi eredmény leghamarabb a bevezetéstől számított öt év után várható.

Emelkedő gyerekszám

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra hívta fel a figyelmet, hogy

a hároméves kori óvodáztatás nemcsak a hátrányok és a tehetségek felismerését teszi lehetővé, hanem a korai iskolaelhagyás mértékét is csökkentheti.

A szaktárca a lap kérdésére közölte: az intézkedés hatékonyságát leghamarabb a 2015 szeptemberében óvodai nevelésbe kerülő gyermekek 12. életévében (vagyis 2024 körül) lehet majd mérni, egy kompetenciamérés tudja majd kimutatni.

Kiemelték azt is, hogy a gyermeklétszám növekedett a jogszabályváltozás hatására: míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74,1 százalékát helyezték el óvodában, arányuk a 2017/2018-as nevelési évben tíz százalékkal, 84,4 százalékra nőtt. A négyévesek óvodai részvétele ugyanebben az időszakban 92,9 százalékról 95,1 százalékra emelkedett. Ismeretes, hogy a férőhelyek száma országosan évek óta 380 ezer körül alakul (9200-zal lett több hely 2010 óta). Így elméletileg mindenkinek van hely, bár az egyenlőtlen elosztás máig okoz gondokat – jegyezték meg.

Az idei nevelési évben a KSH előzetes adatai szerint 327 ezer óvodást írattak be, ez csaknem négyezerrel több a tavalyinál, 2014-ben pedig még csak 321 ezer óvodás volt a rendszerben.

Az Emmi tájékoztatása szerint 2014 és 2020 között összesen százmilliárd forint jut bölcsődei és óvodai bővítésekre. Emlékeztettek arra, hogy 2014-ben 850,3 milliót, 2015-ben és 2016-ban 2,5-2,5 milliárd forintot, 2017-ben pedig már 3,5 milliárdot költöttek a kapacitások növelésére.