Tévhitek és valóság

2019.03.09. 17:37

Élénk, neveletlen vagy hiperaktív a gyermeke? Ezekre ügyeljen!

Rosszaság, túlságosan megengedő nevelés vagy divatként terjedő kifogás: az ADHD-t, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitási zavart ma is számos tévhit és előítélet övezi. Pedig a gyerekek akár 3-5 százalékánál előforduló tünetegyüttes felismerése és megértése elengedhetetlen a sikeres kezeléshez.

A félreértések eloszlatásában Herczegfalvi Ágnes neurológus főorvos, a Czeizel Intézet szakértője volt a segítségünkre.

1. tévhit: a hiperaktivitás a rossz gyerekek mentegetésére kitalált, nem létező probléma

Ezzel az állítással szemben a valóság az, hogy az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder), vagyis a neurológiai-pszichés zavar okozta tünetegyüttes már az 1980-as évek óta hivatalosan létező diagnózis, a közgondolkodás azonban még ma is kétkedve tekint az irányító funkciók sérüléséből származó zavarokra.

Az ADHD leggyakoribb tünetei

  • a figyelemzavar,
  • a motoros nyugtalanság,
  • a szertelenség,
  • az impulzivitás,
  • amit sokan fegyelmezetlenségnek, rendetlenségnek tekintenek.

    Az ADHD kezelése a gyermekpszichiáterek feladata, bár gyakran a gyermekgyógyász vagy gyermekneurológus találkozik ezzel a problémával. Az utóbbiak feladata felismerni azt, hogy nem rosszaságról vagy a túlságosan megengedő nevelés következményeiről van szó. Ha erre jutnak, kivizsgálják, van-e valamilyen neurológiai betegség a háttérben, és ha kizárták azt, a gyereket a gyermekpszichiátriai rendelésre irányítják.

    2. tévhit: ki fogja nőni

    Gyakran előfordul, hogy a szülők nem ismerik fel a tüneteket, vagy úgy gondolják, idővel kinövi a gyerkőc, ezért nem is fordulnak szakemberhez a problémákkal. Pedig a gyerek megfelelő terápia nélkül könnyen megkaphatja a »rossz«, »nemtörődöm«, »lusta« bélyegeket, amelyek további önértékelési zavarokhoz és a többi gyermek általi kiközösítéshez vezethetnek.

    Ha gyermek 12 éves kora előtt rendszeresen tapasztaljuk

  • a figyelem fenntartásának nehézségét,
  • a feladatok megszervezésével és befejezésével kapcsolatos problémákat,
  • a feledékenységet,
  • a folytonos babrálást,
  • a fészkelődést,
  • a türelmetlenséget,
  • a sok beszédet,
  • mások félbeszakítását és
  • az állandó nyugtalan mászkálásból származó kisebb-nagyobb baleseteket,
  • érdemes szakemberrel konzultálni.

    3. tévhit: csak gyógyszeres kezelés segíthet

    A megfelelő, egyénre szabott terápia kiválasztása a szakemberek feladata. Gyógyszeres kezelést csak pszichiáter írhat fel, de csak nagyon indokolt esetben. Azt mindig megelőzi az egyéni vagy a csoportos fejlesztés, a viselkedésterápia, amelyhez minden esetben a szülők és a gyerek közvetlen környezetének együttműködése is szükséges. Felnőttkorban célzott tréningekhez és kognitív terápiákhoz is fordulhatunk segítségért.

    4. tévhit: a hiperaktív gyerekek értelmi képességei elmaradnak társaikétól

    A kezeletlen ADHD negatívan befolyásolhatja a gyerekek iskolai előmenetelét, mivel nehézséget okoz számukra a fokozott koncentráció, a szabályok, keretek betartása. Ez azonban nincs összefüggésben a képességeikkel: gyakran kiemelkedő intelligenciával és kreativitással rendelkeznek, az intézményi keretek között hátrányként fellépő tulajdonságaikból előnyt kovácsolva sikeres művészekké, vállalkozókká, vezetőkké válhatnak.

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!