Tévhitek miatt húzódik el sok hagyatéki ügy

Sok a félreértés és a tévhit a hagyatéki eljárások körül, gyakran emiatt húzódnak el az ilyen ügyek – derült ki Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felméréséből, amelynek eredményét csütörtökön közölték.

A közlemény szerint évente több mint félmillióan vesznek részt Magyarországon közjegyző előtt hagyatéki eljárásban. A mintegy 120 ezer eljárás 90 százaléka fél éven belül lezárul, de az ügyek egy része akár egy éven túl is elhúzódik.

Mint írták, az 500 ember részvételével januárban készített online kutatás azt mutatta: a magyarok 75 százaléka tévesen úgy tudja, hogy az örökség és az örökösök felkutatása a hatóságok dolga, holott

az örökösök feladata közreműködni a minél pontosabb hagyatéki leltár elkészítésében, és az ő felelősségük, hogy a hagyatéki tárgyalásig előkerüljön az összes örököstárs.

A válaszadók mindössze harmada tudta, hogy az örökösök egymással és a hitelezőkkel is megegyezhetnek a hagyatéki tárgyaláson, és azzal is kevesen vannak tisztában, mit tehetnek és mit nem az eljárás lezárása előtt az elhunyt vagyonával.

A közjegyzők tapasztalata szerint

Magyarországon egyre több – minden hetedik – hagyatékot terhel hitel, ezért ma már a túlnyomó többség (89 százalék) tisztában van azzal, hogy a leltárban fel kell tüntetni az adósságokat is.

Arról azonban csak a válaszadók 34 százalékának volt információja, hogy az örökösöknek lehetőségük van a hagyatéki eljárás során megegyezni a hitelezőkkel.

A válaszadók valamivel több mint fele (57 százalék) volt tisztában azzal, hogy

a hagyaték átadása előtt csak akkor veheti fel az örökhagyó bankszámláján szereplő összeget, ha haláleseti kedvezményezettként van megjelölve, az örökhagyó életében adott meghatalmazás a halállal hatályát veszti.

A hagyaték tárgyát képező ingatlanokkal kapcsolatban csak kevesen (17 százalék) tudják azt, akár már az eljárás ideje alatt el lehet kezdeni azok értékesítését – például az adásvételi szerződés is elkészülhet -, azzal, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ.

A közjegyzők szerepét illetően is sok a félreértés: a megkérdezettek egyharmada úgy gondolja, hogy ha az örökösöknek nem sikerül egyezségre jutniuk az eljárás során, akkor a közjegyző határoz a hagyaték sorsáról, holott ilyenkor csak bírósági eljárásban születhet döntés.

A hagyatéki eljárás során ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az örököstársak – akár a végakarat tartalmától függetlenül vagy a törvényi rendelkezésektől eltérően – megegyezzenek egymással.

A válaszadók 35 százaléka tudta csak, hogy ha vita van az örökösök között és nem tudnak megegyezni, akkor csak bíróság előtti perben dönthető el, hogy kit mi illet a hagyatékból – áll a közleményben.

Idézték Tóth Ádámot, a MOKK elnökét, aki szerint az örökösök sokat tehetnek a hagyatéki eljárás mielőbbi lezárásáért, a többi között azzal, ha alaposan feltérképezik, milyen vagyontárgyak maradtak az elhunyt után. Az is gyorsíthatja az eljárást – tette hozzá -, ha az örökösök már a tárgyalás előtt egyeztetnek arról, hogyan osztanák fel egymás között a vagyont, vagy ha mindannyian lemondanak fellebbezési jogukról.