Egészségőrző szerepe van a nevetésnek

A nevetés nem csupán valamiféle kellemes mellékhatása az életünknek, hanem velünk született képesség. Még a látássérült csecsemők is ugyanabban a korban kezdik mosolyra húzni a szájukat, mint a többiek, tehát nem utánzó viselkedésmintáról van szó. A kisgyerekek akkor is tudnak szívből kacagni, ha látszólag semmi okuk rá – a játék és a körülöttük lévő színes világ megismerése épp elegendő ok számukra. Nem csoda, ha naponta akár 200-300 alkalommal is elnevetik magukat. Ez a szám egy átlagos felnőtt egy átlagos napján csupán 20 vagy még kevesebb… – írja a Fannyra hivatkozva legutóbbi számában a Vasárnap Reggel.

Jókedv receptre

Aki sokszor és gyakran nevet másokkal, rengeteget tesz a testi-lelki egészségéért, sőt még a szerelméért is. Azok a párok ugyanis, akik mindig bolondoznak egymással, a felmérések alapján határozottan elégedettebbek a kapcsolatukkal. Ezenkívül a nevetés el is lazít: miközben a rekeszizom működésben van, az agy erőteljesen csökkenti a stressz hormonok, az adrenalin és a kortizol termelését. Ugyanakkor a jóízű kacagás utat nyit a boldogsághormonok, a szerotonin és a dopamin előtt.

A kitörő öröm persze nemcsak az agyat tartja fitten: a test számtalan izmát mozgatja meg egyszerre, hatására mélyebbeket lélegzünk, így több oxigént használ fel a tüdő, a szív és a keringési rendszer, az immunrendszer pedig magasabb fokozaton működik. Kész csodaszer tehát, amely ráadásul még pénzbe sem kerül.

A testre gyakorolt jótékony hatásain kívül a jó humorérzék a pszichét is befolyásolja: tanulmányok kimutatták, hogy azok, akiknek az életében jelentős szerepet játszik a nevetés, egyrészt hosszú távon elégedettebbnek érzik magukat, másrészt több esélyük van egy sikeres életre is, mint a viccet nem értő társaiknak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a jó humorral megáldott emberek sokkal nyitottabban tekintenek az életre, annak buktatóival és visszásságaival együtt.

Összeköt

A nevetés „olajozza meg” társas kapcsolatainkat, ez magyarázza, miért nevetünk 30 százalékkal gyakrabban, ha emberek vesznek körül bennünket. Velünk született ösztönről van szó, amelyet az evolúció során fokozatosan sajátítottunk el.

De egyáltalán miért alakulhatott ki ez a képességünk? A kutatók szerint a nevetés a játékkal, a játékossággal áll összefüggésben, amely az emlősök közt a dulakodás vagy „csúfolódás” feloldásaként, egyfajta békülési gesztusként funkcionál, később az „együtt nevetésben” csúcsosodik ki, s így a közösséget összetartó erővé válik. De vigyázat, nem mindegy, min és hogyan nevetünk. Bár az is összeköthet két embert, ha együtt egy harmadikon kuncognak, a káröröm korántsem a legszebb öröm, sőt igazából nem is valódi érzelem. Ugyan a gúnyolódók jól szórakozhatnak, ám ez szinte minden esetben rövid ideig tart, míg a humorban gazdag élet hosszú távon sokkal több pozitív hatással van a mindennapjainkra.

Tanulható

„Valaki vagy érti a viccet, vagy nem” – jegyezzük meg, látván, hogy nem egyforma mértékben vagyunk fogékonyak a komikus helyzetekre. A jó humorérzéket azonban a tévhittel ellentétben lehet tanulni, fejleszteni. Ikrekkel végzett kutatások kimutatták, hogy a humor ugyan részben tényleg veleszületett tulajdonság, de nagyrészt inkább a környezeti hatások, a szocializációs folyamatok során alakul ki és formálódik.

Szerencsére a nevetés ragályos, és ezt a gyógyhatású járványt sokszor már magának a nevetésnek a puszta látványa vagy hangja is kiváltja. Próbáljuk csak ki, érdemes!

A nők másképp csinálják

A hölgyek alapvetően jobban értik a szigorú értelemben vett humort, mint a férfiak, annak ellenére, hogy egy 2010-es kutatás bebizonyította: mindkét nem közel azonos arányban kacarászik ugyanazokon a dolgokon. Azonban a nők sokkal inkább hajlamosak nevetgélni (például a moziban vagy a színházban), és több tréfás megjegyzést tesznek, mint a férfiak, akik viszont kevésbé viselkednek spontán módon, mivel számukra az az elsődleges, hogy minél jobb fényben tüntessék fel magukat. Így a nők gyakran kerülnek véletlenül vicces szituációkba, ez a férfiakról kevésbé mondható el: ők inkább ugyanazokat a poénokat adják elő, akár többször is, amelyekkel előzőleg már sikert arattak.