2018.10.26. 10:15
Szenzációs felfedezést tettek magyar kutatók az agyról
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. A szakemberek eredményei utat nyithatnak az alvászavarok kezelése és az altatók fejlesztése felé.
Forrás: Shutterstock.com
Fotó: tommaso79
Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely azért felelős, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát – számol be róla a Bors Online. Az agynak több olyan állapota van, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk a dolgokhoz – izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, unottan, kókadtan, vagy éppen álmosan.
A felfedezés részleteit az MTA honlapján olvasható cikk közli: mint írják, az alvászavarok, az álmatlanság joggal nevezhető népbetegségnek, hiszen a legmértéktartóbb becslések szerint is a népesség legalább 40%-a átesik életében ilyen perióduson. De mi állítja be agyunk érdeklődési szintjét? Létezik erre egy külön rendszer? A magyar kutatók felfedezése szerint igen.
Az újonnan felfedezett hálózat az agy talamusz nevű területén található.
Ott, ahol az agy legfelső központjai felé tartó információk átkapcsolása és előzetes feldolgozása zajlik.
A magyar szakemberek a kísérletek sokasága után biztosak voltak benne, hogy egy olyan idegsejthálózatra bukkantak, amely igen érzékenyen reagál mindenre, ami eltér a megszokottól. Ez pedig a biológusok tágabb, értéksemleges értelmezésében maga a stressz, más szóval az éberségi szint (arousal), illetve agyi állapot megváltozása. Tehát bármi, ami szokatlan, reagálásra késztet, legyen a reakció akár pozitív, akár negatív.
E rendszer felfedezése új megvilágításba helyezi azt a régi tapasztalatot, hogy az alvászavarok jelentős része a stressz miatt alakul ki.
Hiszen most már rá lehet mutatni az agy egy jól körülhatárolható idegsejthálózatára, melynek legfontosabb feladata, hogy reagáljon a stresszhatásokra, emellett pedig részt vesz az alvás és az ébredés szabályozásában. Elképzelhető tehát, hogy a folyamatos stressz ezen a hálózaton keresztül hat az alvásunkra.
Az MTA kutatóinak tanulmánya az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.
Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock