A Nobel-díj nyomán

2018.10.01. 20:24

Az immunrendszert erősítő terápiák kerülnek előtérbe a rákgyógyításban

Dank Magdolna egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának főigazgatója szerint az immunológiai megközelítés forradalmasítja az onkológiai ellátást.

A stockholmi Karolinska Intézet hétfői bejelentése szerint James P. Allison amerikai és Hondzso Taszuku japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztéséért. Az immunterápia fejlődésével olyan szemléletváltás indult meg az onkológiai ellátásban, amelynek eredményeként az immunrendszert aktiváló terápiák kerülnek előtérbe – mondta az MTI-nek Dank Magdolna egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának főigazgatója annak kapcsán, hogy a rák elleni modern immunterápia kifejlesztéséért ítélték oda két kutatónak az idei orvosi Nobel-díjat.

Mint az Onkológiai Központ főigazgatója kiemelte,

immunrendszerünkben benne van az a képesség, hogy felismerje a daganatot, és ha felismerte, el is pusztítsa a tumorsejteket. Ezt az újfajta megközelítést képviseli az immunonkológia.

A korábban alkalmazott eljárások a tumorsejtek elpusztítására fókuszáltak, az immunonkológia viszont teljesen más koncepción alapul, a szervezetet, az immunrendszert aktiválja.

James P. Allison amerikai (b) és Hondzso Taszuku japán tudósok portréi a kivetítőn az orvosi Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság stockholmi sajtótájékoztatóján 2018. október 1-jén (MTI/EPA/Fredrik Sandberg)

Akkor aktiválódik a betegség, amikor a daganatsejtek képesek „elrejtőzni” az immunrendszer elől. Ebben az esetben a gátló receptorok beiktatásával gátolják a szervezet immunválaszát. Az immunonkológiai fejlesztések ezeket a gátló pontokat iktatják ki, a gyógyszer aktiválja az immunrendszer normál működését.

„A koncepciónak az a lényege, hogy

kompletten más a mechanizmus, mint amit megtanultunk a korábbi eljárásoknál, mert ezekkel mindig a daganatot bombáztuk, most meg az immunrendszert tesszük arra képessé, hogy betöltse azt a feladatát, hogy elpusztítsa mindazt, ami nem való a szervezetbe”

- magyarázta Dank Magdolna.

Vannak bizonyos betegségek, például a melanoma, a tüdőrák, a veserák, a fej- és nyakdaganatok, valamint a húgyhólyagrák, amelyek nagyon jól reagálnak az immunonkológiai gyógyszerekre, ezeket nevezik immunogén daganatoknak. Ezeken túlmenően jelenleg is zajlanak a más daganatokat érintő kutatások – tette hozzá Dank Magdolna, aki szerint a cél az, hogy a jövőben rutinná váljon az immunonkológiai kezelés.

Az eddigi eredmények szerint az immunterápia más gyógymódokkal is kombinálható, így a hatás fokozható.

Dank Magdolna reményei szerint egyre több immunterápiás kezelés lesz a jövőben, és a betegségek 75-80 százalékát lehet majd bevonni a kezelésekbe.

Borítókép: Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!