2018.05.04. 10:25
Nincs többé elveszett zárójelentés és recept
Az egészségügyi informatika terjedése egyrészt javítja a betegek komfortérzetét, másfelől – az információk teljesebb és hatékonyabb felhasználása révén - jelentős segítséget nyújt az orvosoknak az egyes kezelési döntések meghozatalában.
Forrás: mti
„Az élet az, ami a telefonod nyomkodása közben körülötted történik” – terjed a frappáns mondat a közösségi oldalakon. S bár a kijelentésben nem kevés az irónia, mégis rámutat arra a mögöttes tényre, hogy életünk szinte minden területén egyre nagyobb szerepet követel magának az elektronikus úton terjedő, terjeszthető információ.
Ebben nem kivétel az egészségügy sem. Emlékezzünk: hosszú évtizedeken át rohangáltunk például a röntgenfelvételünkkel vagy leletükkel orvostól orvosig, kínosan ügyelve, hogy a film ne sérüljön meg, ami nem kis figyelmet követelt tőlünk – nem szólva arról, hogy ha a film elveszett, akkor örökre odalett az a fontos pillanat is, amelyik az állapotunkat rögzítette. Olyankor bizony újból és újból a „kályhától” kellett indulni, felidézve minden múltbeli részletet, megismételve sok vizsgálatot.
Az egészségügyi informatika terjedése egyrészt javítja a betegek komfortérzetét, másfelől – az információk teljesebb és hatékonyabb felhasználása révén – jelentős segítséget nyújt az orvosoknak az egyes kezelési döntések meghozatalában.
Az információk könnyen tárolhatók, előkereshetők. Nagyon röviden azt is mondhatnánk, hogy az elektronikus egészségügy egyfajta globális látásmódot tesz lehetővé egyéni és közösségi szinten is. Az információk teljességével összpontosíthat az egyénre, ugyanakkor elemezhetővé teszi az egészségügyi szolgáltatásokat, orientálhatja az ellátókat és a döntéshozókat a minőség javítása során.
Természetesen Magyarországon is az volt a cél, hogy az egészségügyi szolgáltatók összekapcsolásával olyan közös információs bázis jöhessen létre, amely a betegek és a szolgáltatók érdekében kiaknázhatja az elektronikus egészségügy adta lehetőségeket.
Tavaly novemberben ismerkedhettünk meg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fogalmával. A tér a legmagasabb kiberbiztonsági védelem mellett teszi lehetővé az egészségügy adatok forgalmát, az ágazaton belüli kommunikációt.
A térhez két portál tartozik: a https://e-egeszsegugy.gov.hu oldalon tájékozódhatnak az aktuális információkról a szakemberek, egészségügyi rendszerfejlesztők és a lakosság is. A https://www.eeszt.gov.hu pedig az állampolgároknak készült. Itt nézhetik meg a páciensek a róluk készült egészségügyi dokumentumaikat, ha a csatlakozott intézmények feltöltötték azokat. Megtekinthetik az alap- és szakellátásban igénybe vett szolgáltatásokat, eseményeket, megtalálhatják leleteiket, zárójelentéseiket.
Önkéntelenül vetődhet fel a kérdés, vajon mivel jár az EESZT használata egy „átlagos”, és legfeljebb háziorvoshoz és patikába járó embernek. Paukovits-Kőhalmi Dóra háziorvossal és Kovács Zalán gyógyszerésszel modelleztünk egy életszerű helyzetet. A két szakember elmondása szerint
a leggyakoribb és leginkább kézzelfogható változást szinte mindenki észleli, amikor a háziorvostól már nem receptet, hanem gyógyszerfelírási igazolást kap. Ez a dokumentum nagyon hasonlít a korábbi vényekre, ám eggyel több vonalkód van rajta: ez jelzi, hogy a beteg az aktuális vizsgálattal és gyógyszerrendeléssel felkerült az elektronikus térbe.
Erre az igazolásra szolgáltatja ki a gyógyszert a patika. Előfordulhat persze, hogy a papír menet közben elvész vagy megrongálódik. Ám ha a beteg már rendelkezik e-személyivel, a gyógyszerész ennek bemutatása után is kiadja a készítményt, de kiválthatóak a felírt szerek a hagyományos személyi igazolvány és a TAJ kártya felmutatásával is, azaz nem kell visszamenni az orvoshoz új igazolásért.
Lényegesen rövidebb időt vesz igénybe a gyógyszer kiszolgáltatása is, hiszen ahelyett, hogy mindenféle adatot pötyögne be a gépbe, a patikus már egyetlen mozdulattal lehúzza azt a bizonyos plusz vonalkódot, és ezzel be is fejezte az adminisztrációt.
Ha tehát az orvos minden adatot helyesen visz fel az elektronikus térbe, azzal a patikusnak és a betegnek is értékes perceket takarít meg, az orvosság kiváltása így csak egyetlen percbe kerül, és jut idő a személyes kérdésekre, az alkalmazási utasítások megbeszélésére. Nem változtak a gyógyszer-helyettesítés orvosi és gyógyszerészi szabályai sem az EESZT bevezetésével.
Ha az orvos nem tiltotta meg, akkor a patikus ajánlhat a felírttal azonos hatóanyagú, ám olcsóbb készítményt a betegnek. Az esetleges módosítást a gyógyszerész regisztrálja, beviszi a központi rendszerbe, így két adat is szerepel majd ott: az orvos által rendelt, valamint a ténylegesen kiszolgáltatott gyógyszer ténye.
Nem hozott változást a tér bevezetése a receptek érvényességi idejében sem.
Egy-egy új rendszer bevezetésének sikere attól is függ, hogy a szereplők mennyit vesznek észre a változásból, valamint, mennyi „macerával” jár az átállás. A szolgáltatók közül szinte minden patika időre csatlakozott már, a háziorvosok körében itt-ott még folyamatban van. A betegeknek pedig akkor jó egy ilyen rendszer, ha annak gyakorlatilag csak az előnyeit érzékelik. A megtakarított idő és kényelem mellett óriási előny a biztonság is: mivel a gyógyszerelést már közös felületen lehet látni, ezért könnyen kiszűrhető, ha például ugyanazt a hatóanyagot ugyanannak a betegnek más-más gyógyszernéven írta elő két kezelőorvos.
A biztonságot garantálja az is, hogy a beteg adataihoz csakis a háziorvos és a kezelőorvos fér hozzá, illetve azok, akiknek ezt a páciens kifejezetten engedi. Tiltásra, az adathozzáférés korlátozására van ugyan lehetőség, de ezzel érdemes óvatosan bánni; az ember ugyanis azért megy orvoshoz, hogy segítséget kérjen, az orvos pedig akkor tud megalapozott döntést hozni, ha minden fontos betegadathoz – korábbi leletekhez, beavatkozások eredményeihez, stb. – hozzáfér.
A közös tér lehetővé teszi azt is, hogy a háziorvos a saját számítógépénél ülve teljes képet kapjon betege kórházi kezeléséről. Minden olyan tényt, körülményt meg tud tekinteni a háziorvos is, amit a kórházban rögzítenek a betegről, így nem kell kérdezősködnie a páciensénél, a betegnek pedig nem kell foszlányos mondatokba, emlékképekbe kapaszkodva felidézni a fontosabb történéseket az egészségügy meglehetősen bonyolult gépezetében. A közös tér kialakításával nem keletkeztek új adatok vagy új eljárásrendek; minden maradt a régiben, a tér megálmodói azonban kiaknázták a kibertér adta lehetőségeket az egészségügyi ellátásban.
Az első hónapok tapasztalatai szerint a rendszer jól vizsgázott, az észrevételek alapján pedig folyamatos a további fejlesztési igények beépítése a működésbe.
A szolgáltatók naponta több milliószor szólítják meg a teret: adatot visznek be, vagy nyernek ki onnan, és naponta nyolcszázezer-egymillió recept kerül fel oda. Ez azt jelenti, hogy a 2017. november 1-jei bevezetés óta összesen közel 200 millió tranzakció zajlott le az EESZT-ben.
Az EESZT előnyei
Borítókép: Illusztráció / A BENU Magyarország Zrt. gyógyszertára a debreceni Plaza bevásárlóközpontban 2017. május 3-án
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt