Figyeljünk a prognózisokra, életet menthet!

Radics Kornélia szerint 1901 óta a negyedik legmelegebb júniust élhettük át idén, ez alapján bátran mondhatjuk, hogy extrém nyarunk volt. Augusztusban háromszor kellett elrendelni a hőségriasztás valamilyen fokozatát. Az idei nyár legmelegebb napján 40,3 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete. A július végén kezdődő, augusztusra is átnyúló hőhullám azonban rendkívüli volt Európában is, Dél-Spanyolországtól Közép-Európán keresztül a Kaukázusig hatalmas területeket érintett.

A globális felmelegedés töretlen – mondta a meteorológus a Vasárnap Reggelnek –, de az nem azt jelenti, hogy nem lesznek az átlagosnál hűvösebb évek, 2015-ben például ötször kellett elrendelni a hőségriadó legmagasabb fokozatát, míg 2016 nyarán csak egy komolyabb hőhullám fordult elő. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál adaptált regionális klímamodellek eredményei alapján a hőhullámos napok száma akár 30 nappal is növekedhet a század végére.

Ezek előrejelzése ma már tendencia szintjén megoldható, a tudomány fejlődésének köszönhetően 10–30 napos időtávlatra készített, tendenciajellegű, tehát nem napra lebontott prognózisok is léteznek. Radics Kornélia szerint napjainkban 8-9 napra ugyanolyan jó beválású prognózist tudnak készíteni, mint 20 évvel ezelőtt a 4-5 napra. Ez annak köszönhető, hogy sokkal több műhold és automata meteorológiai állomás segíti a munkát. Amíg a '80-as években napi egy műholdkép állt rendelkezésre, ma már ötpercenként születik egy. Az OMSZ által fejlesztett és nemzetközi sikernek is örvendő megjelenítő rendszeren a szakemberek naponta több száz, esetenként több ezer térképet tudnak áttekinteni, ami a korábbi technikai feltételek mellett elképzelhetetlen volt.

Névjegy

Radics Kornélia 

Minél rövidebb távú előrejelzés születik, annál biztosabb a prognózis, de bizonyos időjárási helyzetekben akár ultrarövidtávon is nagy lehet a prognózisaink bizonytalansága. Például nyáron bizonyos helyzetekben igen nehéz előre jelezni a lokálisan várható zivatarok pontos idejét és helyét. Ezzel szemben a frontokhoz kapcsolódó csapadékrendszerek előrejelzése sokkal megbízhatóbb. A hőmérséklet előrejelzése ma már középtávon is elfogadható beválást nyújt, például az energiaszolgáltatók számára.

Az idei időjárás összhangban volt a régióssal, a nagy hőségeket rendszerint heves zivatarok, szélviharok zárták le, ezek elég nagy károkat okoztak, háztetőket vittek el, fákat csavartak ki, és ez egyezik az OMSZ éghajlati adatbázisában tárolt megfigyelésekkel. Muszáj alkalmazkodnunk az éghajlatváltozás hatásaihoz, ennek egyik fontos lépése az időjárás-előrejelzések folyamatos nyomon követése. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető időjárási jelenségek előrejelzése és a tudatos hozzáállás életeket menthet – fejtette ki Radics Kornélia a meteorológiai szolgálat elnöke.

A minél pontosabb tájékoztatás érdekében több fejlesztést is végeztek az intézet honlapján, hogy könnyebben legyen érthető, pontosabban, hatékonyabban tájékoztassa a lakosságot. Speciális aloldalak is elindultak, mint a repülésmeteorológia, agrometeorológia, folyamatosan fejlesztik a mobileszközökön elérhető Meteora alkalmazást, amelyből a helyi időjárás értékei és alakulása ismerhető meg – tájékoztatott az elnök.

A közelgő téllel kapcsolatban Radics Kornélia elmondta, hogy a nyolcvanas évek elejétől két fokot emelkedett a téli középhőmérséklet, ez azzal jár, hogy a csapadék nem hó, hanem eső formájában hull, és rendszerint elmarad a hótakaró, amelynek a növényeket kellene védenie a hidegtől. Az idei január eleji hideghullám azonban emlékeztet minket arra, hogy a Kárpát–medence térségében az éghajlat változékonyságából adódóan a melegedő tendencia mellett is adódhatnak az átlagosnál jóval hidegebb, zord időjárási körülmények is.