A siker és a kudarc is ösztönöz – beszélgetés Pál Feri atyával

Mi vezette arra Pál Feri atyát arra, hogy katolikus papként elkezdjen lélektannal és humán tudományokkal is foglalkozni? Az, hogy úgy érezte, a hozzá fordulók zöme nem a paphoz ment, azaz nem hitéleti kérdései, hanem életvezetési, családi, párkapcsolati problémái voltak. Bár nem volt tapasztalat híján, hiszen még a családjában és szerelmes serdülőként is sokat tapasztalt, e tudás idővel mégis szűkösnek bizonyult. Választás elé került: vagy tanul e dolgokról, vagy tisztességgel azt mondja a hozzá fordulóknak, hogy nem tud segíteni – tudjuk meg a Vasárnap Reggel legutóbbi számából.

De vajon nem kerül-e benne ellenmondásba olykor a pap és a megértő lelki támogató szerepe? Mint mondja, aki a paphoz – tehát például gyónni – jön, valójában azt reméli, hogy a pap a beszélgetéskor több szerepben lesz jelen, hiszen a gyónónak is szüksége van arra, hogy valaki meghallgassa, együttérzést tanúsítson iránta, időt szánjon rá. Tehát segítőt is keres, aki jártas a kérdéseivel, gondjaival kapcsolatos témában. Persze aki paphoz jön, szeretne a lelki vezetővel is találkozni, aki az Istennel való kapcsolatában is irányt tud mutatni neki. És végezetül szentségkiszolgáltató papot is keres, aki feloldozza, hiszen alapvetően ezért jött. „Természetesen a többféle szerepben nem mindig mondhatom ugyanazt. Még az is előfordul, hogy a válaszok ellentmondásban vagy feszültségben vannak egymással, de ezek inkább egymást kölcsönösen kiegészítő igazságok” – árulja el Pál Feri atya.

A lelkipásztor nemigen tudna olyan típusú problémát mondani, amilyennel eddig ne keresték volna. Hangsúlyozza, hogy mindig a történetet nézi, azaz például egy párkapcsolati válságban nem tettest és nem áldozatot keres, hanem azt vizsgálja, ki hogyan járult hozzá a krízis kialakulásához, miként jutott a kapcsolat idáig. Továbbá arra kíváncsi, a felek hogyan akarják a történetüket megoldani, mi a céljuk a közös életükkel. Például hűtlenségi válság esetén fontos, hogy a megcsalt fél megfogalmazza a jövőről alkotott elképzeléseit, máskülönben ösztönösen védekezni kezd vagy bosszúvágy ébred benne.

„Lebeszélni senkit sem akarok semmiről, de arról szívesen beszélgetek, milyen következményei vannak, ha az egyik vagy a másik utat választja a kliens” – mondja a lelkész, aki arra figyelmeztet, hogy a bosszúállás újabb fájdalmat, az újabb fájdalom pedig újabb bosszút szül, és így sokkal-sokkal nehezebb lesz helyreállítani a kapcsolatot.

„Még a mondás is úgy tartja: két koporsót készítsen, aki a bosszút tervezi”

– teszi hozzá.

A szakember szerint a krízis miatt az érintettek egyike vagy mindegyike gyakran érzelmileg, lelkileg beszűkült tudatállapotba kerül, nem ismerve fel így, hogy segítségre van szüksége. Tehát a segítségkéréshez, még inkább a segítség elfogadásához rugalmasságra és befogadókészségre van szükség.

Ugyanakkor sajnos az is igaz, hogy olykor a nyitottság ellenére sincs siker, mert vannak megoldhatatlan problémák. Ilyenek általában azok, amikor kiderül: az egyik fél lelki, érzelmi, értelmi, szexuális szükségletei annyira eltérnek attól, amit a társa nyújtani tud neki, hogy sosem juthat nyugvópontra a közös történetük.

Pál Feri atya szomorú, ha valaki nehezebben kel fel egy vereség után, ha rossz megoldásokat választ, vagy ha nem tudja megvalósítani egy olyan álmát, amelyet maga a lelkipásztor is szépnek lát. „Mindezt az ő fájdalmával, a kudarc keserűségével, sőt, néha kisebb-nagyobb haraggal élem meg” – árulja el az atya, akit azonban nemcsak a siker, hanem a kudarc is ösztönöz, utóbbitól még nagyobb elszántság lesz benne arra, hogy próbáljon segíteni másokon.

Névjegy

Pál Ferenc, közismert nevén Pál Feri római katolikus pap, mentálhigiénés szakember. Pályafutása kezdetétől hetente tart hittanórákat és fiataloknak szóló előadásokat a pszichológia, a teológia és a mentálhigiéné témakörében. Az előadások a közösségi és családi konfliktusokra, a személyes lelki egyensúly kérdéseire, a párkapcsolati-házassági problémákra és a transzcendenciához fűződő kapcsolatra egyaránt kiterjednek. A 2000-es évek második felétől több kötete jelent meg nyomtatott formában. Munkásságát több díjjal is elismerték.