2022.09.26. 11:14
Higany mérgezte a maja városok lakóit
Szakemberek szerint mindez annak köszönhető, hogy a klasszikus antikvitás korában, valamikor időszámításunk szerint 250 és 1100 között, a maják gyakran használtak higanyt és higanytartalmú termékeket.
Az ókori maja városokban a talajba és üledékekbe temetett higanyt találtak
Forrás: Shutterstock
Egy most publikált tanulmányban a kutatók magas szintű higanyszennyezést fedeztek fel maja városokban. A régészek talajt és üledékeket vizsgáltak a mai mexikói Chunchumilban, Marco Gonzalesben, Chan b'I-ben és Actuncan-ban Belize-ben, La Coronában, Tikalban, Petén Itzá-ban, Piedras Negras-ban és Cancuénben Guatemalában, Palmarejo-ban Hondurasban és Cerénben El Salvadorban. A csapat az Actuncan-nál 0,016 ppm-től (az egész milliomod része) egészen a Tikalban tapasztalt rendkívüli 17,16 ppm-ig terjedő koncentrációkat talált. Összehasonlításképpen: az üledékekben lévő higany mérgező hatásának küszöbértéke 1 ppm – írja az Origo.
A környezet higanyszennyezése általában a mai városi területeken és ipari tájakon a leginkább fellelhető
– mondta Dr. Duncan Cook, az Ausztrál Katolikus Egyetem földrajztudományi docense a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Az ókori maja városokban a talajba és üledékekbe temetett higany jelenlétét nehéz megmagyarázni mindaddig, amíg el nem kezdjük foglalkozni a régió történetével, amely szerint a maják évszázadokon keresztül higanyt használtak.
Forrás: Shutterstock
A Frontiers in Environmental Science tudományos szaklapban publikált tanulmányban a szerzők kiemelik, hogy „elemi" (azaz folyékony) higannyal töltött, lezárt edényeket találtak több maja lelőhelyen, például a guatemalai Quiriqua-ban, a hondurasi El Paraísóban és a közép-mexikói Teotihucan egykori soknemzetiségű megavárosban.
A régió más részén higanytartalmú festékekkel festett tárgyakat fedeztek fel, amelyek főként cinóber ásványból készültek.
A tudósok mindezt látva arra a következtetésre jutottak, hogy az ókori maják gyakran használtak cinóber- és higanytartalmú festékeket és porokat díszítésre. Ez később kimosódhatott a teraszokról, a padlóról, a falakról és a kerámiákról, majd átterjedhetett a talajba és a vízbe.
A maják számára a tárgyak „ch'ulelt", vagyis lélekerőt rejtettek, amely a vérben „lakott"
– mutatott rá Dr. Nicholas Dunning, a Cincinnati Egyetem professzora. – Ezért a cinóber ragyogó vörös pigmentje felbecsülhetetlen és szent anyagnak számított, de anélkül, hogy tudták volna, hogy az halálos lehet.
A higany ugyanis veszélyt jelentett az ősi maják egészségére: a krónikus higanymérgezés hatásai közé tartozik például a központi idegrendszer, a vesék és a máj károsodása, valamint remegés, látás- és halláskárosodás, bénulás és mentális egészségi problémák.
Mivel a higany ritka a maja régió nagy részének alapját képező mészkőben, a kutatók azt feltételezik, hogy a lelőhelyeken talált higanyt és cinóbert eredetileg az ókori maja világ északi és déli határain található ismert lelőhelyekről bányászhatták és importálhatták a kereskedők által.
További kutatásokra van szükség azonban annak megállapítására, hogy a higanynak való kitettség szerepet játszott-e a maja világ nagyobb szociokulturális változásaiban és trendjeiben.
