Mit jelentenek a lisztes zacskón a jelzések?

A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége három szempont szerint csoportosítja a polcokra kerülő liszteket: a gabona fajtája, a szemcsék nagysága és a bennük található korpamennyiség szerint - írja a Vidék Íze.

Milyen típusú? 

Az első betű a gabona típusára utal: a búzára (B), a Grahamre (G), a durumra (D), a rozsra (R) vagy a tönkölyre (TB). A boltokban főként búzaliszttel találkozhat, ám érdemes lehet alternatív gabonákkal kísérletezni. A tönkölynek például hatszor magasabb a fehérjetartalma, mint a búzának, és az aminosav-összetétele is kiváló, a rozsliszt pedig több kalciumot, B-vitamint és foszfort is tartalmaz, így jóval egészségesebb!

Finom, fogós

A második betű azt jelöli, hogy az adott őrleményben milyen nagyságú szemcsék találhatók. A termék ezek alapján lehet púderállagú finomliszt (L), durvábbra őrölt fogós liszt, más néven rétesliszt (FF) vagy pedig kifejezetten szemcsés dara (D). Ez az információ a sikértartalom szempontjából lényeges.

A sikér egy fehérje, amely a tészták rugalmasságát és nyújthatóságát biztosítja, a magas sikértartalom elengedhetetlen a rétes, a nokedli és a kenyér készítésekor. Mivel a durva tapintású réteslisztet kevésbé őrlik meg, ezért több sértetlen fehérjemolekula marad benne, tésztája pedig kiválóan nyúlik.

Minél korpásabb

A számok a liszt hamutartalmát jelzik, azaz hogy mennyi korpa található benne.Az 55 körüli érték általában a finomlisztre jellemző, míg a 200 felé közelítő teljes kiőrlésű lisztnek számít – ez azt jelenti, hogy nemcsak a magbelsőt, hanem a gabona héját és a csírát is beleőrlik a termékbe. Ugyan a magas hamutartalmú lisztből készült ételek tésztája nem lesz olyan szép fehér, mint a finomlisztes változatoké, a korpa magas élelmi rost-, zsírsav-, fehérje- és vitamintartalma miatt jobb a teljes kiőrlésű lisztet választani.

Borítókép: illusztráció