Elveszettnek hitt tóra titokban őrzött részei kerültek elő Németországban

"Most jó kezekben vannak, senki sem fog óvatlanul bánni velük" - mondta el Uwe Mader lelkész.

Octavian Ursu polgármester azt ígérte, hogy a leltárba vétel és a tudományos feldolgozás után a 300 évesre becsült pergamentöredékeket nyilvánosan is bemutatják.

A görlitzi zsinagóga tóratekercséből kivágott pergamendarabokat az utolsó pillanatban mentették meg a tűztől a felgyújtott templomban. A lelkész szerint nem tudni, ki volt a megmentő, a töredékeket egyszer csak valaki az apja, egy rendőrnövendék kezébe nyomta.Apja egy ügyvéd tanácsára átadta a töredékeket egy lelkésznek, hogy nála biztonságban legyenek a nácik elől. A lelkész özvegye 1969-ben adta át azokat az akkor fiatal Uwe Madernak azzal, hogy őrizze meg a titkot.

Mader, a későbbi rendőrségi lelkész - mint elmondta - úgy vigyázott a kézírásos pergamenekre, mint a szeme fényére. Bizalmatlan volt, mert a korabeli NDK (a kommunista Kelet-Németország) politikája "nem nagyon volt zsidóbarát", ezért úgy érezte, hogy feltétlenül titokban kell tartania a töredékek ügyét.

Uwe Mader eleinte hivatali szobájában, tapétatekercsek között rejtette el, majd az újraegyesítés után egy ajándékba kapott rendőrségi fémszekrényben zárta el a pergameneket, a szekrény kulcsát pedig állandóan magánál tartotta.A lelkész mostanra úgy érezte, hogy a zsinagóga és a görlitzi társadalom fejlődése miatt ideje megtörni hallgatási fogadalmát és átadni a tóradarabokat a városi archívumnak.

Vége a bizalmatlanság korának - jelentette ki Mader, aki elmondása szerint folyamatosan figyelemmel kísérte a görlitzi társadalom fejlődését, különösképpen a zsinagógáét, amely a pusztulás évtizedei után idén júliusban restaurálva, kulturális fórumként nyílt meg újra.

A görlitzi zsinagóga az egyetlen Szászországban, amely a tűz ellenére túlélte az 1938-as pogromot. A tóra eltűnt, eddig azt hitték, hogy teljesen elégett a tűzben.

Borítókép: Shutterstock