2021.10.05. 11:56
Egyetlen évtized alatt tűnt el a korallzátonyok 14 százaléka
A tudósok figyelmeztetnek, sürgősen cselekedni kell, mivel a klímakrízis jelenti a legnagyobb fenyegetést a világ koralljaira nézve.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A Guardian lapjában megjelent tanulmány szerint 2009 és 2018 között a világ majdnem 12 ezer négyzetkilométernyi korallzátonyt veszített el. A tudósok kiemelték, hogy ez több, mint amennyi korall jelenleg Ausztráliában él.
A korallzátonyok monitorozásával foglalkozó szervezet, a Global Coral Reef Monitoring Network jelentése szerint ugyanakkor a korallok körül élő algák mennyisége 2010 és 2019 között 20 százalékkal nőtt. Ezek az algák ugyanis akkor szaporodnak el, amikor a zátonyok úgymond stresszhatás alatt vannak.
A jelentéshez az adatokat 73 ország több mint 300 kutatója 40 éven át gyűjtötte.
Az összesen tíz régió elemzésével megállapították, hogy a korallok elvesztésének legfőbb oka az, hogy a víz hőmérsékletének emelkedése úgynevezett fehéredést okoz.
A korallfehéredés 1998-ban a világ koralljai 8 százalékának, vagyis nagyjából 6500 négyzetkilométernyi korallnak a pusztulását okozta.
A legnagyobb hatása ennek az Indiai-óceánban, Japánban és a Karib-szigeteknél volt.
A jelentés ettől függetlenül olyan jelenségre is felhívta a figyelmet, amely reménykedésre adhat okot. A tudósok ugyanis arra jutottak, hogy a stressz ellenére számos korall ellenálló maradt, és megfelelő körülmények között képes volt felgyógyulni.
Bár a korallzátonyok az óceánok fenekének csupán 2 tized százalékát borítják, a tengeri fajok legalább negyedének nyújtanak otthont.
Ezenkívül a korallok az emberek számára fontos protein-, gyógyszer- és táplálékforrást biztosítanak és munkahelyeket is teremtenek.
Az elmúlt évtizedben a tömeges korallfehéredések olyan gyakoriak voltak, hogy a koralloknak nem maradt idejük a felgyógyulásra. A tudósok azonban megfigyelték, hogy két évvel ezelőtt a korallal borított területek 2 százalékának sikerült regenerálódnia. Ez reményt adhat arra, hogy a klímahelyzet mérséklésével akár az 1998 előtti szintig is javítható a korallzátonyok helyzete.
A korallzátonyokra terhet jelentő további tényezők a túlhalászat, a nem fenntartható fejlődés a partvidékeken, valamint a romló vízminőség.