Szenzációs magyar világrekord született 90 éve

Endresz György és Magyar Sándor vakmerő óceánrepülése igazi világszenzációnak számított – írja az Origo.

A Wright fivérektől Amelia Erhartig

Az Atlanti-óceán átrepülése ma már hétköznapi esemény, hiszen minden nap több száz menetrend szerinti légi járat teljesíti az észak-amerikai és az európai kontinens közötti távot. Kilencven éve azonban ez még egyáltalán nem így volt: az óceán átrepülése szenzációszámba menő életveszélyes kalandnak számított.

Az 1930-as években az óceánt átrepülő pilóták még ünnepelt hősök, valódi világsztárok voltak a nagyközönség szemében. A Wright fivérek 1903 decemberében végrehajtott első motoros repülési kísérlete után alig negyed századdal később, 1927. május 20-án Charles Lindbergh a világtörténelemben elsőként repülte át leszállás nélkül az Atlanti-óceánt Spirit of St. Louis nevű egymotoros gépével.

Lindbergh repülése talán még az 1969-es Holdra szállásnál is nagyobb eufóriát váltott ki a korabeli közvéleményben; az amerikai pilótát világszerte rettenthetetlen hősként ünnepelték a sikeres óceánrepülése után. Noha az első világháború éveiben a katonai fejlesztéseknek köszönhetően nagyot ugrott a repüléstechnika, de ennek ellenére is,

az 1920-as évek végén illetve az 1930-as évek elején még igencsak gyerekcipőben járt az aviatika.

A „nagy háborút” követő általános ínség, majd az 1929-es gazdasági világválság sem kedvezett a repülőipari fejlesztéseknek, ezért a világháború végéhez képest nem sok változás történt a kor repülőgépeinek műszaki-technikai színvonalában.

A 20-as 30-as évek fordulóján a repülőgépek túlnyomó többsége még mindig favázas, vászonborítású, jellemzően egyetlen csillagmotorral hajtott biplán (kétfedelű) gép volt,

amelyekkel még gondolni sem lehetett akkora távolság leküzdésére, mint amit az Atlanti-óceán átrepülése jelentett.

A repülőtechnika fejlődésére az Egyesült Államokban az 1920-as években útnak indult repülőversenyek gyakorolták a legnagyobb hatást. E versenyek és országos bemutatók kezdeményezői többnyire olyan világháborús katonai pilóták voltak, akik a „nagy háborút” követő általános leszerelés miatt munka nélkül maradtak. A rendkívül látványos légi bemutatók gyorsan népszerűvé váltak és hatalmas tömegeket vonzottak, ez pedig felkeltette az üzletemberek érdeklődését is, akik kiváló üzleti lehetőséget szimatoltak a „légi cirkuszokban”.

A repülőgyárak közül elsőként a Lockheed fogott hozzá a kifejezetten versenyre szánt gépek fejlesztéséhez.

A minél nagyobb sebesség eléréséért folytatott verseny jótékony hatást gyakorolt a nagy teljesítményű motorok, valamint a minél tökéletesebb aerodinamikájú gépek megépítésére. Ekkor jelentek meg az első fémből épített monoplán és korszerű aerodinamikai kialakítással rendelkező gépek, amelyek közül a Lockheed Vega típusú modellje jelentette az első valóban modern gépet, amelyet az Atlanti-óceánt átrepülő első női pilóta, Amelia Erhart tett világhírűvé, számos rekordot felállítva ezzel a típussal.

Egy emberként mozdult meg az amerikai magyarság a vállakozás sikeréért

Charles Lindbergh sikerén felbuzdulva az 1920-as évek végén egyre több pilóta próbálkozott Lindbergh hőstettének megismétlésével. Ehhez azonban nemcsak az átlagosnál nagyobb teljesítményű, hanem a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb hatótávolságot biztosító repülőgépmotorokra volt szükség. A Lockheed 1929-ben megépített Sirius típusú gépébe szerelt rendkívül modern Pratt & Whitney R 1340 Wasp jelű csillagmotor már lehetővé tette a jelentős távolságok leküzdését is.

Lindbergh sikerén felbuzdulva, egy Kanadába kivándorolt volt világháborús hadirepülő,

Magyar (Wilczek) Sándor vette a fejébe, hogy Magyarország is váljon az óceánrepülő nemzetek elit klubjának tagjává.

A vállalkozáshoz sikerült megnyernie Endresz Györgyöt, aki az első világháborúban sikeres vadászpilótaként, a háború után pedig a német Junkers repülőgépgyár berepülőpilótájaként tett szert komoly repülési tapasztalatokra.

Magyar és Endresz igazi hazafiakként szerették volna bebizonyítani, hogy

a trianoni békeszerződés utáni években a nagyhatalmak által páriaként kezelt Magyarország is rendelkezik olyan felkészült és bátor pilótákkal, akik képesek a világszerte ünnepelt hős, Lindbergh nyomába lépni.

Az óceánrepüléshez egy megfelelően átalakított, nagyobb üzemanyag kapacitással rendelkező Lockheed Sirius látszott a legmegfelelőbb gépnek. A Lockheed vállalkozott is a speciális feladatra szánt Sirius megépítésére, de a gép rendkívül borsos ára csillagászati összegnek számított; Magyar Sándor és Endresz György ennek a töredékével sem rendelkeztek.

A két pilóta terve viszont annyira fellelkesítette az amerikai magyar emigrációt, hogy hazafias érzületből kiterjedt gyűjtésbe kezdtek. Az adománygyűjtésre a detroiti székhellyel létrehozott American-Hungarian Transatlantic Comitte alapítvány a magyar óceánrepülést népszerűsítő, darabonként egy-egy dollárba kerülő képeslapokat adott ki, ezek megvásárlásával lehetett támogatni Magyar Sándor és Endresz György vállalkozását.

Az amerikai magyarság egy emberként mozdult meg a vállalkozás sikeréért; 1930 júliusáig 5000 (akkori árfolyamon számított) dollár folyt be az alapítvány számlájára. (Magyarországon ezzel szemben csak 45 dollárt sikerült összegyűjteni.) Ez azonban még mindig nem volt elegendő a nagy álom valóra váltásához, de ekkor

egy amerikai magyar hazafi, Szalay Emil az összes megspórolt pénzét – 25 ezer dollárt – felajánlotta a magyar óceánrepülés céljára.

Szalay Emil nagylelkű adományának köszönhetően, immár meg lehetett vásárolni a speciális Lockheed Siriust, és az óceánátrepülés egyéb borsos költségeihez is megvolt a fedezet.

Egy brit mágnás, aki igazságot követelt Magyarországnak

1930 nyarán, a magyarság iránt mély szimpátiát tanúsító brit sajtómágnás, Lord Harold Sidney Rothermere a Daily Mail konszern tulajdonosa 10 ezer USA dollár díjat tűzött ki annak a magyar pilótának, aki Amerikából sikeresen Magyarországra repül. A lord még korábban, 1927-ben, a Daily Mail hasábjain vezércikket írt „Magyarország helye a nap alatt” címmel, amelyben a trianoni békediktátumot élesen kritizálva, igazságot követelt Magyarország számára.

Lord Rothermere, magyarság ügye iránt elkötelezett brit főrend javaslatára kapta Endresz György és Magyar Sándor gépe a Justice for Hungary, vagyis az Igazságot Magyarországnak nevet.

Lord Rothermere fellépésének köszönhetően a magyar óceánrepülés a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. A Lockheed Sirius speciális szakértelmet igénylő átépítésére Bánhidi Antal, a kiváló magyar repülőmérnök utazott az Egyesült Államokba. Hosszas előkészületek és több próbarepülés után

a Justice for Hungary 1931 júliusára felkészítve várta az addigi leghosszabbnak számító óceánrepülés teljesítését.

A két magyar pilóta 1931. július 15-én helyi idő szerint 17 óra 20 perckor startolt el az Új Fundlandhoz közeli Harbor Grace repülőtér betonjáról.

Endresz György ült a pilótaülésben, Magyar Sándor pedig navigátorként repülte a Lockheed Siriust. A hosszú és igen veszedelmes repülés során több probléma is felmerült. Nem sokkal a start után meghibásodott a földindukációs iránytű, ez a hiba pedig rendkívüli módon megnehezítette a gép navigálását. A két pilóta azonban úgy döntött, hogy ennek ellenére sem szakítják félbe a repülést.

Az időjárási körülmények még jobban megnehezítették a tájékozódást, mivel sűrű felhőtakaró és ködpaplan borult az Atlanti-óceánra. Magyar Sándor azonban nem véletlenül volt kiválóan tehetséges repülő, mert a nehézségekkel dacolva nyílegyenesen navigálta a gépet a tervezett irányvonalon, és

13 óra 50 perces repülés után pontosan a repülési terv szerinti ponton érték el Írország partvidékét.

Ez volt az első világrekord amit felállítottak; ilyen gyorsan még senki sem repülte át előttük az Atlanti-óceánt.

Tízezres tömeg várakozott Mátyásföldön

A nehézségek azonban még nem szűntek meg az óceán átrepülésével. Nyugat-Európa fölött erős ellenszélbe került a Justice for Hungary, több zivatarfrontot is ki kellett kerülniük, ami miatt a számítottnál lényegesen gyorsabban fogyott az üzemanyag.

Amikor a Lockheed Sirius megérkezett a magyar légtérbe, Győr felett elkezdett kihagyni a motor a vészes szintre csökkent a repülőbenzin miatt. Az eredeti terv szerint a Justice for Hungary Budapesten, a mátyásföldi reptéren landolt volna, ahol ekkor már tízezres tömeg várta a két hős magyar pilótát.

Bicske térségében azonban még egy utolsót hörgött a motor majd leállt, mert ekkorra az utolsó csepp benzin is elfogyott. Endresz György ekkor siklórepülésbe vitte át a gépet, miközben lázasan kutatott a kényszerleszálláshoz alkalmas terület után. Végül szár és Felcsút határában egy kukoricásra tette le a Justice for Hungaryt.

A veszélyes kényszerleszállás Endresz hatalmas rutinjának köszönhetően teljes sikerrel járt;

noha a Lockheed Sirius motorburkolata megsérült és a főfutó is kitört, de a két hős pilóta karcolás nélkül szállt ki a gépből. A sikeres leszállást a helyi postahivatalból sikerült megtelefonálni a fővárosba. Egy órának sem kellett eltelnie ahhoz, hogy a Budapestről sietve Szár és Felcsút határába érkezett tömeg hangosan éljenezve, tombolva ünnepelje a két pilótát.

Három világrekordot állítottak be egyszerre

A repüléstörténet e hőstette nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, hiszen a két magyar pilóta által végrehajtott 15. óceánrepülés egyszerre három világrekordot is felállított: Endresz Györgyé és Magyar Sándoré volt az addigi leggyorsabb atlanti repülés, ez számított a leghosszabb leszállás nélkül teljesített útnak, amit időarányosan a leggyorsabban tettek meg.

A pilótákat mindenhol zajos ünneplésben részesítették,

Bethlen István gróf miniszterelnök és kabinetje pedig a Sándor-palotában tartott fogadást a két magyar repülő tiszteletére. Magyar Sándor a sikeres óceánrepülés után visszautazott az Egyesült Államokba, ahol később fényes karriert futott be a repülőgépiparban.

Endresz György 1932-ben meghívást kapott az óceánrepülők Rómában megrendezett nemzetközi konferenciájára. Május 21-én másodmagával, Bitai Gyula rádiótávírásszal együtt repült az olasz fővárosba. Délután három órakor kezdték el a Littoria reptér leszállópályájának megközelítését. Besiklás közben – máig ismeretlen okból – Endresz György gépe hirtelen balra billent majd a földnek csapódott. A gép azonnal kigyulladt, a két pilóta pedig a roncsok között lelte halálát.

A hős óceánrepülők emlékét a leszállásuk helyén márvány emlékoszlop őrzi Szár és Felcsút határában, ettől nem messze pedig a műút mellett méltó emlékművet állítottak a repülők tiszteletére a 75. évfordulón, 2006-ban.

Borítókép: Az Atlanti-óceán átrepülésére készülő Magyar Sándor navigátor és Endresz György pilóta, háttal Bánhidi Antal gépészmérnök, repülőgép tervező, a gyári átvétel alatt, a Ford repülőtéren Detroitban