2021.02.28. 07:11
Tíz mentett orángután térhetett vissza az indonéz vadonba
A súlyosan veszélyeztetett állatokat helikopterrel, drótkötélre erősített dobozokban szállították a rehabilitációs központból a vadon mélyébe.
A Borneo orangutan (Pongo pygmaeus) is seen in Kaja island at Sei Gohong Villages in Palangka Raya, Central Kalimantan province, Indonesia, October 3, 2019. The population of orangutan in Borneo has plummeted from about 288,500 in 1973 to about 100,000 today, according to the International Union for Conservation of Nature. The toxic smoke caused by forest fires is an annual problem for Indonesia and its neighbors but has been worsened this year by particularly dry weather. (Photo by Andrew Gal/NurPhoto) (Photo by Andrew Gal / NurPhoto)
Forrás: NurPhoto/AFP
Fotó: Andrew Gal
A pandémia kezdete óta először 10 mentett orángutánt engedtek szabadon Borneó szigetének Indonéziához tartozó részén szigorú járványügyi óvintézkedések közepette; a súlyosan veszélyeztetett állatokat helikopterrel, drótkötélre erősített dobozokban szállították a rehabilitációs központból a vadon mélyébe.
Összesen öt felnőtt hímet, három nőstényt és két hím kölyköt engedtek szabadon az indonéz állatvédelmi hatóságok felügyelete mellett, az állatok 4 és 28 év közöttiek. A borneói orangutánok (Pongo pygmaeus) mentésük előtt fogságban éltek. A Nenuah nevű 19 éves nőstényt például Thaiföldről telepítették vissza a szigetre – közölte a Borneói Orángutánmentő Alapítvány (BOSF).
A Bali nevű egyedet 2003-ban mindössze négyhónapos korában mentették ki egy ültetvényről. Bőre alatt két légpuskalövedéket találtak, egyik lába eltört. Intenzív ápolást követően került az állat a BOSF kezelésébe, így immár 18 évesen készen áll arra, hogy ismét önállóan, szabadon éljen.
Nenuah több társával együtt 2006-ban érkezett az egyik rehabilitációs központba, számos orángután számára azonban lassabban zajlik a visszavadítási folyamat – közölte az alapítvány. Nagyon sok majomnak a fogságban töltött hosszú évek miatt nehézséget okoz azon készségek elsajátítása, melyek szükségesek ahhoz, hogy el tudják látni magukat a vadonban.
„A járvány ideje alatt az orángutánok szállításának legjobb módja a helikopter használata” – mondta Denny Kurniawan, a BOSF programmenedzsere. Autóval ugyanis három napba telt volna eljutni a célállomásra számos településen át, ami növelte volna a koronavírus-fertőzés kockázatát. Az alapítvány minden követ megmozgatott, hogy a sokat szenvedett állatoknak ne kelljen a szükségesnél hosszabb időt tölteniük a vadonba engedésre várva.
Az orángutánokról és más emberszabásúakról ismert, hogy fogékonyak az emberi légzőszervi betegségekre, ezért az állatorvosok az utolsó vizsgálatok idején védőfelszerelést és maszkot viseltek.
A Természetvédelmi Világszövetség szerint mintegy 100 ezer borneói orángután él szabadon. A populáció az elmúlt 60 évben kevesebb mint a felére csökkent. Az orángutánokat az orvvadászat mellett élőhelyük visszaszorulása is fenyegeti, mivel nagy erdős területeket irtanak ki többek között pálmaolajat termelő ültetvények számára.
Borítókép: illusztráció