Bizánci korból származó keresztény kolostort találtak Észak-Izraelben

Hatodik századból származó keresztény kolostort találtak Észak-Izraelben, Kafr Kama faluban – jelentette a Háárec című újság honlapja.

A Jézus színeváltozásának helyet adó Tábor-hegytől mintegy 10 kilométerre fekvő cserkesz faluban egy új játszótér építése közben bukkantak elő a bizánci mozaikok, melyek a régészek szerint egy kolostor padlózatát díszíthették.

A közelben fél évszázaddal korábban már találtak egy ebből a korból származó kisebb építményt, amely a korabeli falu temploma lehetett, és amelynél a most előbukkant épület jóval nagyobb volt a föld alatti radarvizsgálatok szerint, és több kisebb helyiséget is tartalmazott.

Az egykori kolostor – esetleg templom – 12 méter széles és 36 méter hosszú volt az ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatósággal (IAA) együttműködésben vezető Moti Aviam, az észak-izraeli Kinneret Főiskola régésze szerint. Aviam elsősorban Galilea az i. sz. 4-től a 7. századig tartó bizánci korszakát kutatja.

„Ez egy váratlan felfedezés volt” – mesélte a lapnak Nurit Feig, az IAA régésze. „Kicsiny leletmentő ásatásnak indult, amelyet kibővítettünk, amikor kiderült, hogy egy ősi templom felett állunk” – tette hozzá.

A feltárás közben kiderült, hogy az épülethez tartozott egy udvar, egy előcsarnok, egy központi terem, és három hajó is. A galileai templomok általában egy vagy három hajóval rendelkeznek.

A régészek rábukkantak egy relikviák őrzését szolgáló kődobozra is, de sajnos üresen. „A másik, Kafr Kama-ban talált ősi templomnak is volt ilyen zárt kődoboza, és abban csontokat találtak” – mondta Aviam.

A szakember szerint ebben a korban számos helyen volt a településeken is kolostor, nem csak a remeték sivatagi elvonulását szolgálták az ilyen közösségek. Noha a jelek alapján erre következtettek, de nincs rá egyértelmű bizonyíték, például feliratok, hogy kolostor volt a megtalált épület, esetleg templom is lehetett.

Az sem derül ki a helyi leletekből, hogy miből, hogyan éltek itt a szerzetesek. Más galileai kolostorokban főként mezőgazdasággal foglalkoztak, olívaolajat és bort készítettek. Az viszont biztos, hogy az idők során erősen megsérült mozaikok voltak a padlón. Ezen geometriai motívumok és néhány virág látható fekete és piros színben, de lehet, hogy voltak más képek is, amelyek azonban eltűntek.

Nyugat-Galileában a bizánci korban mintegy száz templom és kolostor állt, akkoriban Felső-Galilea nyugati részén főként keresztények éltek, míg a keleti részén zsidók.

Alsó-Galileában, délen főként zsidó települések voltak, ahova betelepedtek a keresztények is. Így olyan falvak is voltak, mint a két egyházi épületet is emelő, a mai Kafr Kama helyén álló egykori település, melynek nem tudjuk a korabeli nevét.

Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a maradványok sorsa feltárásuk és tudományos dokumentálásuk után, ez elsősorban a cserkesz falu hatóságaitól függ. Jelenleg mintegy négyezer szunnita muzulmán cserkesz él két faluban Izraelben: Kafr Kamában és Rihaniában.

A cserkeszeket az 1870-es években, az oszmán birodalom idején telepítették le Galileában, amikor az orosz cár elfoglalta korábbi otthonukat, a Kaukázus északi részét, és menekülni kényszerültek.