Elefánt készíti a világ legdrágább kávéját

A kávé világnapja a tökéletes alkalom arra, hogy megünnepeljük ezt a fenséges italt. Kora reggel ez a mennyei mannánk, az élet forrása, nélküle nehezebben menne az ébredés és a napkezdés. Annyira beleitta magát a mindennapjainkba, hogy már el sem tudunk képzelni egy olyan életet, amelyben nincs jelen. Pedig bizony voltak olyan idők, amikor nem egy jó erős feketével indult a nap. Akkor mégis mivel? Mi helyettesítette egykor a kávét? Honnan ered egyáltalán, és mióta ünnepeljük a kávé világnapját? – írja az Origo.

A kávé eredetének feltárása egy igazán érdekes utazás: legendák és mesék övezik. Az egyik történet szerint a fekete ital az etióp Kaffa tartományból származik, és innen ered a neve is. Első megjelenési formája elvileg Krisztus előtt 300 körülre tehető, amikor

egy kecskepásztor észrevette, hogy szokatlanul élénkek a kecskéi.

Az állatok nem sokkal előtte egy cserje termését legelték le, úgy hitte, ez váltotta ki a különös viselkedést.

Hajtotta a kíváncsiság, ezért ő is megkóstolta a bogyót, amely nála is hasonló hatást eredményezett. Megijedt, hogy valami méreg van a növényben, ezért elvitte egy közeli apátságba. Végül az ott élő szerzetesek jöttek rá a titokra: ha megpörkölik a bogyókat, majd italt főznek belőle, akkor az íze is jobb lesz, és a hatása is megmarad.

Egy másik, ősi legenda szerint viszont Gábriel arkangyaltól ered a kávé. Az ő közbenjárásával adott Allah egy csészével Mohamednek, aki ezután legyőzött negyven férfit, majd lefektetett negyven nőt. Kétségtelen, hogy ez a történet egy szimpatikusabb oldaláról mutatja be a fekete italt.

Emellett persze vannak még más szóbeszédek is, amelyek a felfedezéséhez köthetők. Az egyik azt meséli, hogy egy száműzött szufi bölcset a kávécserje mentett meg az éhenhalástól, a másik szerint egy arab orvos, Phazes említette először, mint orvosság.

Noha az eredetének körülményeiben nem lehetünk biztosak, egyvalamit azonban garantálnak a források: az arabok ittak először kávét.

Ők termesztették, illetve ők kezdtek el vele kereskedni. A 15. században még csak Jemen államban voltak kávéültetvények, amely Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati részén fekszik. A 16. században azonban már Perzsiában, Törökországban és Egyiptomban is megjelent a koffeintartalmú nedű.

A 17. századra már az európaiak is ismerték, ám kezdetben – fekete színe miatt – a sátán italának tekintették. Félelmük és fenntartásaik miatt nem tudták, miként viszonyuljanak hozzá, ezért VIII. Kelemen pápára bízták a döntést. Ő viszont szerette a kávét, ezért szabad utat adott neki. Innentől már nem volt semmi, amely megállíthatta volna hódító hadjáratát.

Végül Európában a 19. században terjedt el, és lett a legnépszerűbb reggeli ital.

Hogy mit ittak azelőtt? Alkoholt. Az ókori egyiptomiak sört, a görögök és rómaiak pedig bort fogyasztottak a reggeli mellé. Így jogos a kérdés: minek köszönheti népszerűségét a kávé? Hogyan kerekedett felül az alkoholon? Természetesen a

koffein segítségével.

A benne rejlő energialöket az ipari forradalom idején nagyon jól jött a gyárban dolgozó munkásoknak.

Nézni kell a kávét, nem szagolni!

A világ legnagyobb kávétermelői közé tartozik Brazília, Vietnám, Indonézia, India, Kolumbia és Etiópia is. Rengeteg kávécserje létezik, ám mindössze kettőből készítenek kávét. Az egyik a coffea arabica, a másik a coffea canephora vagy robusta. Tehát az arabika vagy arab kávé, illetve a robuszta megnevezések a kávécserje fajtájára utalnak.

A kávécseresznyéket általában kézzel szüretelik, hiszen csakis az érett, piros színűeket szabad és érdemes leszedni.

Feldolgozásuk az éghajlat függvénye: napos területeken négy hétig szárítják a napon, utána hántolják le a babról a gyümölcshúst. Vietnámban azonban vermekbe temetik a babokat, majd a következő évben kiássák és átmossák.

A csapadékosabb területeken gépekkel szedik le a gyümölcshúst, utána a babot egy speciális folyadékba áztatják, később átmossák, ezt követően pedig jöhet a szárítás, amely 10-14 napig is eltarthat.

Persze az összes feldolgozási módnál átválogatják a szemeket, az utolsó lépésnél pedig pörkölik. Ennek hatására megbarnulnak, veszítenek nedvességtartalmukból, illatok és aromák szabadulnak fel.

Ezekből az eljárásokból is többfélét említhetünk:

a bécsi pörkölést

arabika kávészemeken végzik, eredményeként egy savas, enyhén keserű, középbarna színű bab születik, míg a francia sötétbarna szemeket eredményez, a belőle készült kávé enyhén savas, aromás.

Az olasz pörkölés keserűvé teszi a szemeket, viszont savtartalmukból veszítenek, általában arabika és robusta fajták keveréke az alapanyag – mint a franciánál. A hamburgi pörkölés során pedig az arabika fajtáé a főszerep, savanykás ízű, világosbarna babok születnek.

Persze léteznek rendkívül ritka, kis mennyiségben elérhető, különleges babok is, amelyek jócskán felülmúlják azt az árat, amelyet kávéért hajlandóak vagyunk fizetni. Ám nem ez az egyetlen tényező, amely megdobhatja a fekete ital értékét.

A világ 9 legdrágább kávéja

Ez a lista azért olyan érdekes, mert a legdrágább kávék elkészítése elég sajátságos.

A thaiföldi Black Ivory Coffee Company például elefántokat használ a folyamathoz.

Az állatok megeszik az arabika kávécseresznyéket, majd miután újra visszakerülnek a természetbe – immár bab formájában –, átmossák őket, és abból készítenek kávét. Szerintük az eljárás adja az ital egyedülálló ízét, amelyet diós, földes aromákhoz hasonlítanak. És igen! Tényleg a legdrágábbak közé tartozik, de vajon melyik helyen áll?

Lássuk a listát a „legolcsóbbtól„ kezdve!

9. Hawaii Kona Coffee – körülbelül 10 000 forint fél kilogramm

Ez a kávé azért került fel a listára, mert ritka kávébabok együttes felhasználásával készítik.

Rendkívül sokszor hamisítják,

ezért érdemes megbízható forrásból beszerezni, és a 100% Kona jelölést keresni a címkén.

8. Finca Los Planes Coffee – körülbelül 12 000 forint fél kilogramm

Ezeket a babokat El Salvador hegyvidéki területein, egy gazdaságban termesztik. Sergio Ticas Yeyes és családja által készített kávé barna cukros és karamellás jegyeket rejt.

7. Fazenda Santa Ines Coffee – körülbelül 14 000 forint fél kilogramm

A cserjéket Brazíliában, a Mantiquera-hegység közelében termesztik már közel 100 éve. A belőle készült kávé gyümölcsös és édes, emiatt kedvelik annyira.

6. Blue Mountain Coffee – több mint 14 000 forint fél kilogramm

Jamaika egyik legismertebb kávéja, és – ahogy a neve is mutatja – a Kék-hegységben terem. A csapadékos időjárásnak, illetve annak köszönhetően, hogy a szüret után rögtön lehántolják a húst a babokról, jellegzetes, lágy ízű kávé születik.

5. Saint Helena Coffee – körülbelül 22 000 forint fél kilogramm

Állítólag ezért a kávéért még Napóleon is rajongott, aki maga is termesztette a cserjéket a Saint Helena, vagyis a Szent Ilona-szigeten, amikor száműzetését töltötte.

A sziget az Atlanti-óceán közepén található, ezért a babok szállítási költsége igen magas.

A belőle készült kávé magas minőségű, illata karamellás, enyhén citrusos.

4. Kopi Luwak – körülbelül 44-45 000 forint fél kilogramm

A Kopi Luwakot, vagyis a cibetkávét Indonéziában készítik. Sokáig ez volt a világ legdrágább kávéja, de az elefántok leigázták a cibetmacskákat. Ugyanis ez az az állat, amellyel megetetik a kávécseresznyéket, hogy aztán

összegyűjtsék az ürülékükből a babokat,

megtisztítsák, majd feldolgozzák. Az ital egyedülálló ízét az eljárás során felszabadult enzimek adják.

3. Hacendia la Esmeralda – körülbelül 97 000 forint fél kilogramm

Ez a kávé számos díjat nyert már szerte a világon. A cserjéket Panamában, a Barú vulkán oldalán, a guava fák árnyékában termesztik. Gazdag ízéről, egyedi aromájáról ismert.

2. Finca El Injerto – körülbelül 140 000 forint fél kilogramm

Azért olyan drága, mert rendkívül ritka, gazdag aromájú, kis babokból készül. Az ára ellenére egy nagyon népszerű fajta.

1. Black Ivory Coffee – több mint 140 000 forint fél kilogramm

És íme az aranyérmes, a korábban említett elefántok segítségével készített fekete, a Black Ivory Coffee.

Az állatok gyomorsava lebontja a babfehérjét, így lesz a belőle készült italnak olyan jellegzetes íze.

Ez a kávé rendkívül ritka és költséges, mert csak kis mennyiségű, elefántból távozott bab érhető el egy időben.

Ebből is érzékelhető, milyen erős kultúrája van a kávénak a világ különböző pontjain. Gondoljunk csak bele: ahogy kinyílik a szemünk, mi is azonnal kávéért kiáltunk. Amikor pedig belekortyolunk, majd varázsütésre felélénkülünk, hirtelen világossá válik, hogy miért is kapott saját világnapot.

Mindenki máskor csinálja

A kávévilágnap eredete több forrás szerint ismeretlen, míg mások azt állítják, hogy először Japában ünnepelték meg 1983-ban. Az Egyesült Államokban a 2005-ben említik nyilvánosan, mint National Coffee Day, vagyis Nemzeti Kávénap. Az International Coffee Day, vagyis a Nemzetközi Kávénap megnevezést pedig a Southern Food and Beverage Múzeum használta először, amikor október 3-án sajtótájékoztatót hívott össze, hogy bejelentsék az első New Orleans-i kávéfesztivált.

Kínában 1997 kora áprilisában, Tajvanon 2009 szeptemberében, Nepálban 2005. november 17-én, Indonéziában 2006. augusztus 17-én

ünnepelték meg először a kávé világnapját.

Persze néhány helyen azóta sem változott a dátum, míg máshol, például Indonéziában kicsit eltolódott az első világnaphoz képest.

Íme a lista, hogy mikor tartják a különböző nemzetek a kávé ünnepét:

Kína – kora április

Portugália – április 14.

Dánia – május 6.

Brazília – május 24.

Észak-Korea – június 27.

Peru – augusztus 22.

Costa Rica – szeptember második péntekje

Írország – szeptember 19.

Mongólia – szeptember 20.

Svédország – szeptember 28.

Mexikó, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Anglia, Etiópia, Magyarország, Izland, India, Indonézia, Malajzia, Új-Zéland, Norvégia, Fülöp-szigetek, Skócia, Románia, Szlovákia, Észak-Afrika, Svédország, Tajvan, Egyesült Államok – szeptember 29.

Japán, Németország, Sri Lanka – október 1.

Hiába térnek el a dátumok, hiába más minden nemzet, egyvalami közös bennünk: a kávé iránti elköteleződés.

Borítókép, fotók: origo.hu