Csatárláncban derítik fel az ürgéket a reptéren

Több napon át tartó akcióval sikerült egy időre ürgementesíteni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egy részét. Nem ők az egyedüli védett lakói a ferihegyi füves pusztaságnak,amit kifejezetten kedvelnek, de miért kell őket elköltöztetni? A Borsonline utánajárt.

Nem érdemes manapság követni Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét, ugyanis egy családi ház árát is kiönthetjük a vízzel együtt, ha ürgefogásra adnánk a fejünket. Az állatok ugyanis védettek. Amúgy városokban nem is találkozhatunk velük, annál jobban szeretnek viszont a repterek gondosan nyírt füves területein megtelepedni.

A reptér nekik tágas mező

Így van ez Ferihegyen is, ahol általában legalább ezer ürge közt szállnak fel és landolnak az utasszállítók. Ideális a reptér a jószágoknak, hiszen ember nem zargatja őket. A repülésre persze önmagukban nem lennének veszélyesek a kistestű rágcsálók, viszont a rájuk vadászó, nagyobb ragadozó madarak már igen. Egy ilyen madár, ha a hajtóműbe kerül, akár visszafordulásra is kényszerítheti a gépet, amire volt már példa, ám ez a legszélsőségesebb eset.

Nálunk van az egyik legnagyobb állomány, ezért évente 50-60 példányt szoktunk elköltöztetni – mondta a Borsnak Kis Ferenc, a reptér környezetvédelmi vezetője. – A repülésbiztonság a fő szempont, de az is, hogy ezek az állatok védettek, természetvédelmi értékük példányonként 250 ezer forint. Viszont nekünk sok van, így szívesen adunk másoknak.

Ahogy a birkák legelik

A kisebb repterek egyébként rosszabb helyzetben vannak abból a szempontból, hogy oda rendes, beton alapú kerítés híján könnyebben bejutnak az ürgék. Manapság az urbanizált területek közt a reptér az, ami leginkább hasonlít a mezőgazdasági földekre: akaratlanul úgy nyírják ott a füvet, ahogyan azt a birkák, marhák, lovak is lelegelik.

Előfordulhat az is, hogy egy építkezés miatt kell ürgéknek új helyet találni. És fordítva: az is gyakorlat, hogy ha az állam kezelésébe kerül egy jó, ürgéknek is alkalmas élőhely, akkor oda telepítenek belőlük. Ferihegyről általában nemzeti parkokba kerülnek gondos előkészítőmunka után.

Új lyukakat ásnak nekik

Négy napon át, csatárláncban, három méterre egymástól végigfésültük a területet a nyári hőségben, lyukakat keresve. Ezeket aztán megjelöltük, és csapdákat szereltünk fel. Persze ezek csak befogásra szolgálnak.

Ha ez nem vezet eredményre, jöhet a klasszikus módszer, az öntés – magyarázta el a Borsnak egy ilyen akció forgatókönyvét Altbacker Vilmos. A Kaposvári Egyetem Környezettudományi Intézetének ürgeszakértője hozzátette: mindig előre feltérképezik az új helyet is, ahová költöztetik a befogott állatokat. Megássák nekik a lyukakat is, ettől azt remélik, hogy hamarabb megbarátkoznak az új „laká­sokkal” az állatok.

Téli álomra hajtják a fejüket

A mostani mentésre elsősorban a reptéren kezdődő építkezések miatt volt szükség. A költöztetést viszont még nyárra kellett időzíteni, hiszen most már javában készülnek az ürgék a téli szundikálásukra. Elsőként az idős hímek mennek aludni, mert nekik egész nyáron nincs más dolguk, csak enni és hízni, így náluk alakul ki leghamarabb a túléléshez szükséges zsírszövet. Őket követik az idősebb nőstények, majd legkésőbb, szeptember végén, októberben az idén született fiatalok is té­li álomba merülnek.

Borítókép és fotók: borsonline.hu