Veszélyesebbek és ellenállóbbak a patkányok

A világ nagyvárosai tele vannak patkányokkal, amelyek egyre gyorsabb evolúcióra vannak kényszerítve az urbanizáció miatt. Londonban a rágcsálóirtók már rendszeresen találnak 40-50 centis példányokat. A háttérben az áll, hogy az egyre enyhébb telek miatt az állatok télen is szaporodnak, és rengeteg ételhulladékot találnak. A környezetszennyezés tehát felgyorsítja a mutációjukat, emiatt pedig egyre nagyobbak – olvasható a Vasárnap Reggel legutóbbi számában.

Egy új kutatás szerint ez veszélyes mértékben változhat, egyes populációik ugyanis már olyan erősek, hogy gyakorlatilag immunisak a legerősebb patkányméregre is. Német tudósoknak sikerült azonosítaniuk az ellenálló képesség kialakulásáért felelős génmutációt is. A K-vitaminanyagcserében kulcsszerepet játszó gén felelős ezért.

„Az Angliában azonosított példányokon kívül a dán és a német mutáns egyedek egymással azonosnak bizonyultak, csakúgy, mint a francia és a belga populáció egyedei. Az a rossz hír, hogy ezek közül a városokhoz alkalmazkodó élőlények közül többnek nemcsak az alkalmazkodóképessége fokozódott, de a betegségterjesztő képessége is” – mondta Marc Johnson, a Torontói Egyetem biológiaprofesszora.

A nemzetközileg elfogadott szakmai norma szerint amelyik nagyvárosban nincs patkányirtás, ott a mérsékelt égövben általában egy lakosra egy patkány jut. A mediterrán városokban ez már két patkány lakosonként, de az Egyenlítőhöz közelítve, például Indiában vagy a Fülöp-szigeteken, az arány fejenként tíz patkány is lehet. Ideális feltételek között a kártevők rendkívül gyorsan szaporodnak.

A nőstény háromhavonta válik termékennyé, és egyszerre akár 10–16 utódot is a világra hozhat. Egy patkánypárnak egy év alatt – az utódok szaporulatával együtt – 800 utódja lehet.

Mivel nemcsak szapora, de nagyon okos állatokról van szó, az sem mindegy, milyen mérget használnak ellenük. Évtizedekig azonnal ölő szert vetettek be. Megfigyelték azonban, hogy a patkányok döglődő társuk láttán tapasztalatból elkerülik a csalit, és nem is eszik meg.

Ezért fejlesztették ki a késleltetett hatású mérgeket. Ezek öt-hat nap után hatnak, és olyan véralvadásgátló szerek, amelyek észrevétlenül, fájdalommentesen ölnek – igaz, már nem minden esetben hatékonyak.

A vegyszerek mellett csapdákkal is védekeznek ellenük, de olyan gyógyszerekkel is, amelyek meddővé teszik őket. Itthon is egyre népszerűbb a biológiai irtás, vagyis hogy kutyákkal és görényekkel vadásznak a patkányokra.

Mihályi Ernő több mint húsz éve foglalkozik vadászgörénnyel, kifejezetten ilyen szempontok szerint tenyészti is őket. Azt mondja, hazánkban is tapasztalhatóan több a patkány, egyre nagyobbak és ellenállóbbak a mérgekkel szemben, ezért egyre többen keresik a „biomódszert”, vagyis a kutyákat és a görényeket.

„A vegyszeres irtást ezzel együtt sem lehet kizárni – mondta Mihályi Ernő. – Az az igazán hatékony, ha előbb a görényekkel megtisztítjuk a területet, és utána következnek a mérgek. Egy fertőzött területen – például tanyákon, állattartó telepeken – képesek 50–60 kilogramm mérget is megenni egy nap alatt, és a tapasztalat szerint egyre több olyan patkány van, amelyik nem pusztul el a méregtől.”

Ezért lett kísérleti állat

Könnyen szaporíthatók, rendkívüli képességeik vannak és tanulékonyak, ezért lett belőlük kísérleti állat. Például 10 millió szaglósejtjük van, ráadásul sztereóban, azaz a jobb és a bal oldalt összevetve képesek szagolni, és 50 ezredmásodperc alatt meg tudják határozni a szagforrás irányát. Ezért idomították be őket taposóaknák felkutatására is: felismerik a föld alatti robbanóanyagot, ráadásul kis testsúlyuk nem is hozza működésbe a szerkezetet. Több országban használják erre is a patkányokat.

Kétmillió élt a fővárosban

A nagyvárosokban, ahol szervezett irtás zajlik, két-három év kell ahhoz, hogy a patkányok újra elfoglalják a rendelkezésükre álló élettereket és elérjék a szaporodás maximális határát. Budapesten ez kétmillió patkány volt. 1972-ben kezdődött az első, átfogó mentesítési program. Két év alatt kevesebb, mint a felére csökkent az állomány és úgy ezer olyan helyet térképeztek fel, ahol rendszeresen előfordultak az állatok, a hosszú távú irtás miatt ma alig kétszáz ilyen van.

Borítókép: Flickr